„Szólj, s ki vagy, elmondom. – Ne tovább! Ismerlek egészen.”
Kazinczy Ferenc gondolatával nyitotta meg a magyar nyelv napja alkalmából megrendezett Szép Magyar Beszéd iskolai fordulóját Nothart Erika, a Csongrády Lajos Alapiskola helyettes igazgatója, magyar szakos pedagógus.
Csatlakozva a jeles naphoz, a versennyel lehetőséget adtak az iskola tanulói közül mindazoknak, akik az anyanyelv művelését fontosnak tartják. Két kategóriában, három fordulóban zajlott a verseny. Az első fordulóban a versenyzők felolvasták a magukkal hozott, szabadon választott szöveget, amelyet tíz perc felkészülés után a kötelező szöveg értő tolmácsolása követett. A harmadik forduló a szövegalkotás volt, ahol a versenyzők, a zsűri által meghatározott témákból, a fogalmazási műfajból választva egyet, rövid felkészülés után 2-3 percben előadták azt.
A legfiatalabbak az 5. osztályos tanulók voltak, akiket Molnár Anita pedagógus készített fel. Öt tanuló vállalta a megmérettetést. A zsűrinek nehéz dolga volt, hiszen csak egy diák képviselheti az iskolát a jövő évi járási fordulón. A döntés alapján ez a tanuló Nothart Marcell lesz.
A második kategóriában a hatodik, hetedik, nyolcadik és a kilencedik osztályos tanulók közül tízen hódoltak ily módon a szép magyar beszédnek. Felkészítőjük Nothart Erika pedagógus volt. A verseny győztese Blahovics Emese nyolcadikos tanuló lett.
A zsűriben Melecsky Beáta, a szőgyéni televízió szerkesztő-riportere, Berényi Kornélia nyugalmazott könyvtáros és Szarka Andrea iskolaigazgató dolgozott. Az egész délelőttöt betöltő verseny ideje alatt az osztályokban a magyar órákon ünnepelték a jeles napot, szövegértéssel, nyelvi játékokkal, történelmi visszatekintésekkel.
A könyvtár és a galéria épületébe már az előző napon vendég érkezett a jeles nap alkalmából. Nyulász Péter költőt, írót Smidt Veronika könyvtáros hívta meg, a „Könyvtár, ami összeköt” rendezvénysorozat soron következő előadójaként, amely a Kisebbségi Kulturális Alap és az önkormányzat támogatásával valósulhatott meg. Az esztergomi születésű, Budakeszin élő és alkotó irodalmár délelőtt az óvodásoknak mutatta be verseit, könyveit. Többek közt ritmus- és beszédfejlesztő szójátékok, mozgással kísérhető mondókák hangzottak el, valamint a kitalálóversikék a MIAZAMI és a KIAZAKI című kötetekből. Rajzfilm vetítésére is sor került, a Mese tévéből ismert Versfilmek sorozatból.
Nyulász Péter pedagógusból és rádiósból lett a gyermekirodalom népszerű művelője, 2011-ben elnyerte a Gyermekkönyvek Nemzeti Tanácsa Magyar Szekciója által odaítélt Év Gyermekkönyve-díjat a Helka című ifjúsági regényével. Az IBBY díj tulajdonosa, gyakran járja az anyaországot, és eleget tesz a határon túlról érkező meghívásoknak is.
A délutáni órákban a Csongrády Lajos Alapiskola napközis csoportjait bűvölte el előadásával, akik a népszerű BerGer Szimat szolgálat című prózai sorozat szereplőivel ismerkedhettek meg. A könyvtár polcain megtalálhatóak a művek, így a hallgatóság soraiban bőven akadt olvasója az írónak. A nagy betűmérettel és sok képpel készült könyv felvonultatja a kilenc magyar kutyafajtát, az ő szereplésükkel zajlik az izgalmas nyomozás.
Nyulász Péter a kiskamaszokra is gondolt, amikor megírta a Helka trilógiát, mely szórakoztató, ismeretterjesztő és nevelő irodalom. Fáy András (1786–1861) legendáiból született a Balaton és a Bakony vidékein játszódó mesés kalandozás, mely a mítoszok világába röpíti el az olvasót. A nyolc évvel ezelőtt elsőként megírt Helka – A Burok-völgy árnyai című kötet berobbant a gyermekirodalomba, amit a Ciprián – Helka tündérpróbája és a Kamor – Helka menyegzője című kötetek követtek. A trilógia a nyolc éven felüli korosztály kedvence lett, hatására osztálykirándulások, családi túrák szerveződnek a könyvben szereplő valós helyszínekre, Magyarország apró falvai válnak híressé, ismertté a sorozatnak köszönhetően.
Előadások, versek, prózai művek, vetélkedők, nyelvi játékok és megmérettetések, mindez a magyar nyelv napja jegyében, Szőgyénben és szerte a Kárpát-hazában. 175 évvel ezelőtt, 1844. november 13-án fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. 2011-ben jeles nappá nyilvánították a novemberi napot. Kosztolányi szerint ereklye, hangszer és fegyver számunkra az anyanyelv, melynek értelmében így vall:
„A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy ez az ereklye minél zengőbb, hogy ez a hangszer minél tisztább, hogy ez a fegyver minél élesebb és fényesebb legyen?”
