(Fotó: Szlovákiai Magyarok Kerekasztala)

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, mely szombaton került megrendezésre a Csemadok érsekújvári székházában.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal idei tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő.

A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája.

A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztrációkiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult

– mondta el Tokár.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint

a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség,

bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint

több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – mely ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le.

Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia.

Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is megvalósulhat.

A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.