Illusztráció (pixabay.com)

Vladimíra Čavojová, a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Pszichológiai Intézetének szakembere kifejtette, hogy az emberek olyankor, amikor tehetetlenek, szorongatott, kilátástalan helyzetben vannak, akárcsak most, a koronavírus-járvány idején, hajlamosak a hamis, megalapozatlan álinformációk elfogadására.

A félelemérzés különféle védekező mechanizmusokat indít el az emberekben, ezek értelme, hogy fokozzák az egyén szubjektív ellenőrző képességét, csökkentsék az aggodalmat vagy éppen találjon valamiféle konkrét felelőst a kialakult helyzetért. Ezekről készített a Szlovák Tudományos Akadémia tudóscsoportja a COVID-19 vírusjárvány kapcsán egy felmérést, amelyben a tehetetlenség és aggályok témakörét mérték fel a betegség és a jövő kilátásait vizsgálva. Az elemzés tanulságairól Monika Hucáková, az intézet szóvivője tájékoztatta a TASR hírügynökséget.

„Ezek közé a védekező mechanizmusok közé tartozik, hogy az emberek különböző konspirációs elméletekben keresik az értelmét a vírus kialakulásának, terjedésének és a betegség gyógyításának”

– ismertette Vladimíra Čavojová, hozzátéve, hogy ilyenkor az emberek erősebb aggodalmat, magatehetetlenséget érezve fogékonyabbak a különféle összeesküvésszerű konspirációkra.

Monika Hucáková szerint a pszichológusokat az is érdekelte, hogy a lakosság ebben a helyzetben vajon jobban hisz a paranormális jelenségekben és az áltudomány állításaiban?

„Felméréseinkben megállapítottuk, hogy azok az egyének, akik elhitték a mindenféle hamis híreket a koronavírusról, hajlamosak hinni egy egész sor megalapozatlan tévhitnek is, még a szellemekben vagy a kristályok általi alternatív gyógyításban is, vagy abban, hogy a tudósok birtokában vannak több eddig titkolt rákellenes gyógyszernek” – mondta Jakub Šrol, az intézet munkatársa.

Eva Ballová Mikušková értékelése szerint a felmérés igazolta, hogy azok,

akik kevésbé bíznak a szaktekintélyek és tudományos intézetek munkájában, akik és amelyek mindent megtesznek a jelenlegi helyzet megoldásáért, nagyobb tehetetlenséget, bizonytalanságot éreztek.

„A komoly, tekintélyes szakemberek és a tudomány iránti bizalmatlanság sajnos, az elfogadhatatlan, szakszerűtlen értelmezések elfogadásához vezet” – jelentette ki Eva Ballová Mikušková. Hozzátette azonban, hogy ez nem annyira meglepő számukra, mert a konspirációs megnyilvánulások sokszor a kormány intézkedései, a tudósok, az orvosok és egyéb szakemberek iránti bizalmatlanságban gyökereznek.

Monika Hucáková elmondta, hogy a felmérés a COVID-19 vírus szlovákiai felbukkanásának idején, március 13. és 23. között zajlott, amikor bevezették az egyes intézkedéseket és az információk napról napra változtak. Külön felhívják a figyelmet a különféle téves információk káros következményeire az emberek tudatára, lelki világára.

Tudatosítani kell továbbá, hogy a félelem sebezhetőbbé tesz mindenkit, ezért kell figyelmen kívül hagyni az álhíreket, kerülni minden veszélyes fondorlatot, mert csak így tudjuk elviselni a jelenlegi helyzetet, megbirkózni a járvány által előttünk álló akadályokkal.

(teraz.sk/Felvidék.ma)