Szentlélek római katolikus templom, Szepsi (Fotó: Rauenstein/wikipédia)

Főtisztelendő Esperes Atya! A templomok bezárása és a hívek emiatt érzett fájdalma bizonyára nemcsak a híveké, hanem a papságé is. A parancs azonban parancs, amit be kell tartani.

Korábbi cikkemben csupán azt kértem, hogy a három+1 szent napra nyissák ki a templomot az arra illetékesek és minden Krisztust követő magyar együtt ünnepelje a Feltámadást. Nem tudom, hogy a Felvidék mai urainak járványügyi intézkedéseiben benne foglaltatik-e a templomok bezárása, de Magyarország kormánya ebbéli utasítást nem adott, sőt, a hitéleti tevékenységet külön említette, mint engedélyezett mozgásteret. Így arra enged következtetni a templombezárás, hogy az valamilyen központi, vatikáni utasítás…

Nem kívánom cáfolni esperes atya válaszát, sem P. Barsi Balázs atya gondolatait, ám mégis ismétlem, hogy „nyissátok ki a templomokat”!

Érveimet ismeri mindenki… s nem mások ezek az érvek, mint amelyeket cikkem megjelenése után Vigano érsek úr, Sarah bíboros úr, Schneider püspök úr, valamint több rangos egyházi személyiség is megismételt.

Természetesen vannak érvek és ellenérvek, amelyek által ellentmondások alakulnak ki, de az ellentmondásokat nem a bezárt templomok oldják föl, hanem az embernek megadott lehetőség: van-e annyi hite, hogy elmegy, betartva a járványügyi szabályokat, vagy nem megy el, és él az egyház nyújtotta lehetőséggel, miszerint feloldozásban és lelki áldozásban részesülhet.

A Krisztussal való személyes találkozás nem jelenthet – sokunk hite szerint – fertőzésveszélyt, s a szentgyónás utáni vágy is természetes a hívő ember számára.

Illusztráció (pixabay.com)

Nem lehet érv az emberek lelkiismeretének feltételezések alapján való megítélése. Nem lehet érv a templombezárásra a Szentlélek szándékának kutatása és meghatározása… ez szerecsenmosdatásnak tűnik és megítélésem szerint bűn is lehet az efféle hozzáállás. A hívő ember hite és vágya Krisztus után, és maga Krisztus sem a relativitás tárháza.

A hívő ember joga a Krisztussal való találkozás, amely jogot nem vehet el egyetlen egyházi vezető sem. Nincs az az indok és ok, amely miatt az Eucharisztia kiszolgáltatását meg lehet vagy meg kell tagadni. Ez legyen az emberek személyes döntése.

Az Eucharisztia utáni vágyat kissé furcsa a nem hívő emberek kocsma vagy játékterem kinyitásának vágyához hasonlítani, de mégoly illetlenség a szexualitást felhozni ellenérvként…

Nem óhajtom ismételni magam, de ha a pék csak a kamerán keresztül mutogatja az éhes embereknek a cipót, attól még nem lakunk jól…

„Nyissátok ki a templomokat, ünnepeljük együtt a feltámadást!”

Főtisztelendő Esperes Atya!

Ne feltételezzünk, ne találgassunk, ne legyenek előítéletes indokaink és érveink, ne akarjuk tudni Isten terveit, s ne akarjuk belemagyarázni Isten akaratát az emberi döntésekbe. Ha a szent három napra és húsvét vasárnapjára megnyitja az egyházi vezetés a templomokat és előírja az egyház saját, a templomokban alkalmazandó járványügyi szabályait, akkor láthatja majd, hogy a templom megtelik, hogy soha annyian nem voltak, mint ahányan ma félelem és rettegés nélkül elmennek ünnepelni…

Mert a bajban nem elzárni kell az embereket Istentől, nem tévéműsorként kell bemutatni e három napon az Úr szenvedését, hanem részévé kell válnunk annak, amit Ő értünk vállalt.

A legtöbb templomnak van kertje, mint a szepsi templomnak is… amely méltó helye volna a szent áldozat bemutatásának, hiszen a feltámadási körmenet úgyis a szabad ég alatt zajlik… de nem akarok fogadatlan prókátorként tanácsokat adni. Mindössze azt írtam le, ami ezernyi telefonhívásban, neves egyházi vezetők leveleiben és saját lelkiismeretemben, a Krisztussal való találkozás vágyában megfogalmazódott…

Illusztráció (pixabay.com)

Ahogyan van állampolgári jog, úgy van Krisztus alapította jog az Eucharisztiához is… Ezt a jogot szeretném érvényesíttetni, hogy ne kelljen senkinek félelemmel állnia az ítélőszék elé.

Krisztus feltámadott, megváltott és hív bennünket, hogy Vele együtt éljük meg az isteni szeretet és a megváltás örömét. Ellenérvek és félrebeszélés nélkül… minden Krisztust követő keresztény-keresztyén testvérünkkel egyetemben!

Kívánok Főtisztelendőségednek áldott húsvétot a Feltámadás örömében! És boldog lennék, ha látnám, hogy abban a szepsi templomban, ahol dédnagyanyámat keresztelték, a hívek ajkáról felcsendülhetne, hogy „Örvendetes napunk támadt, Jézus Krisztus mert feltámadt…”

(A szerző író, újságíró)