A Dôvera egészségbiztosító vezérigazgatója, Martin Kultan szerint a járvány sok változtatás szükségességére hívta fel a figyelmet az egészségügyben. A járvány okozta válsághelyzet egyik következménye a szakemberek szerint a kórházakban és a rendelőkben megjelenő betegek számának csökkenése volt.
„Eközben azonban felfigyeltünk egy érdekes jelenségre is. Bár a tervezett műtétek végzését leállították, ugyanakkor radikálisan csökkent az akut egészségügyi problémákkal kórházi kezelésre felvett betegek száma is. A korábbi időszakhoz mért 30 százalékos csökkenés meghaladta a várakozásokat” – állapította meg Kultan blogbejegyzésében.
A csökkenést szerinte részben a járványügyi korlátozások, valamint az otthonmaradásra ösztönző kampány okozták. Ezzel egyrészt csökkent a fertőzés terjedésének veszélye, ugyanakkor a baleseteké is, ami megnyilvánult a belügyminisztérium baleseti statisztikáiban is.
A mentőknek ritkábban kellett kivonulniuk és kevesebben fordultak meg a sürgősségi ügyeleteken is. A sürgős esetek többsége a járóbeteg-ellátást biztosító rendelőket választotta.
„Ellenőrzéseink során azt tapasztaljuk, hogy a járvány kitörése előtt a kórházakban olyan betegeket is kezeltek, akiknek nem volt szükségük kórházi ellátásra. A koronavírus ezt megváltoztatta. A kórházak készültek a tömeges betegfogadásra, ezért azokat, akiknél ez nem volt indokolt, nem utalták be a kórházba, ehelyett a kezelőorvosukat kellett felkeresniük. Rizikótényezőnek számít viszont, hogy azokat a betegeket is hazaküldték, akiknek a kórházban lett volna a helyük” – folytatta.
Kultan szerint a sürgős kórházi beutalások számának csökkenése rámutat a várólisták terén mutatkozó hiányosságokra is. Mint kiderült, egyes kórházi kezeléseket az ellátást biztosítók sürgősként tüntettek fel, holott valójában tervezettek lehettek volna, azaz várólistára tartozók.
„A gyakorlat szerint, ha a beteg állapota gyorsan romlik és mielőbbi, nem halasztható műtéti beavatkozásra van szüksége, sürgős esetnek minősülve megelőzi a várólistán szereplőket. A várólista-rendszer nálunk nem működik megfelelően, ezért szigorítani kell a feltételeket” – egészítette ki.
A sürgős esetek létszámcsökkenésének utolsó magyarázata a szakember szerint a megelőzés háttérbe szorulása. Leállították a szűrővizsgálatokat, a megelőző vizsgálatokat és a diagnosztizálást.
Kultan hozzáteszi, hogy a megszokott egészségügyi ellátás újraindítását nem szabad sokáig halogatni, mivel ennek elsősorban a betegek látják a kárát. Viszont úgy kell megtörténnie, hogy már nélkülözze a korábbi hiányosságokat, melyeket most a járvány felszínre hozott.
„Továbbra is tartanunk kell magunkat ahhoz, hogy csak indokolt esetben forduljunk orvoshoz. Amennyiben szükségünk van egészségügyi ellátásra, először hívjuk fel telefonon az orvost. Ha kevesebb páciens várakozik a rendelőben, több idő jut azokra, akiknek valóban szükségük van az egészségügyi ellátásra. Nekik viszont nem kell fél évet várniuk az időpontra, vagy hajnali négy órától a rendelőintézet előtt sorakozniuk, hogy sorszámhoz jussanak. Ezáltal felgyorsul a betegségek diagnosztizálása és hamarabb kezdődhet a kezelés. Még inkább ki fogjuk használni az elektronikus szolgáltatásokat, melyek hatékonyabbá teszik az egészségügyi rendszerünket” – fejezte be az egészségügy járvány utáni helyzetének elemzését Martin Kultan.
(Felvidék.ma/vZdravotníctve.sk)
