Illusztráció (Fotó: cas.sk)

Az utóbbi időben sokat olvastam és hallottam a felvidéki magyar médiában a Matovič-kormány programjáról. Sok mindent leírtak és elhangzott már az előtt, mielőtt még azt maga a kormány és a parlament elfogadta volna. Volt, aki óvatosan dícsérte a programot, de a legtöbben kritikusan vélekedtek róla. Természetesen főleg a kisebbségeket érintő részek voltak a fókuszban.

Mivel az ügyvédi irodánk is részben érintett a dologban, gondolok itt az állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban, mivel hosszú évekig képviseltük az ebben érintett három lévai személyt, mégpedig Dolník Erzsébetet, Gubík Lászlót és Kassai Gyulát, akik még 2011-ben nyíltan bevallották, hogy felvették a magyar állampolgárságot és ezáltal az ominózus törvény alapján elveszítették a szlovákot.

A kormányprogram ezen részéhez külföldiek és itteniek is kifejtették véleményüket és sokan közülük azonnal el is ítélték, mondván, hogy ez a felvidéki magyarokon nem segít. Mindezt annak ellenére kijelentették, hogy még jogilag semmi sem történt, hiszen ez csak egy kormányprogram, ami nem más, mint a koalíciós politikai pártok ígéreteinek, általuk megfogalmazott és elfogadott gyűjteménye, eszköztára.

Ki merem jelenteni, hogy az eddigi kormányprogramok egyikét sem teljesítették ilyen vagy olyan okoknál fogva. Ezért nem lehet a mostani kormányprogramból sem levonni messzemenő következtetéseket.

Az állampolgársági törvény módosításának esetében is többféle forgatókönyv létezhet. Lehet, hogy a kormány egyáltalán nem jut el ennek a pontnak a megtárgyalásához, vagy ha igen, akkor kérdéses, milyen mértékben fogalmazza meg a módosítást, melyet aztán a parlament sok módosítással „kiherélve” elfogad vagy nem fogad el.

Én amondó vagyok, hogy legyünk türelmesek, de figyeljünk oda az ezirányú fejleményekre, és itt jön képbe a felvidéki magyar érdekképviselet feladata, főleg a Magyar Közösség Pártja, mint a legnagyobb támogatással rendelkező párt részéről, mégpedig tárgyalni, kommunikálni az erre a témára fogékony parlamenti képviselőkkel, kormánytagokkal, legyen az magyar vagy szlovák nemzetiségű, majd profi módon kommunikálni mindezt.

Tehát úgymond melegen tartani az ügyet, mert addig kell a vasat ütni, amíg az forró és akkor meglesz az eredménye…

(a szerző ügyvéd)