Trianon 100: Ipoly, az összekötő kapocs

Az egykoron településeket és a magyar közösséget összekötő Ipoly-hidak hídfőihez tervezett megemlékezést a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján a nagykürtösi járásbeli öt magyar településen a szomorú évfordulóra emlékezve nemzeti színű szalagot lőttek át az anyaországi folyópartra. Mindez jelezte: ha a határok el is választanak minket, az Ipoly összekötő kapocs maradt a magyar közösségek számára.

A megemlékezéssorozat a Csemadok Területi Választmánya ipolynyéki székházának udvarán kezdődött el. A rendezvény nyitányaként felvidéki és anyaországbeli íjászok tartottak bemutatót Ónodi Krisztiánnak, a balassagyarmati Kérdőjel Hobbi Egyesület tagjának vezetésével. Az íjászok céltábláin az emberiség olyan ellenségei szerepeltek, mint a gőg, a harag, az irigység, vagy a kétszínűség. „Az íjászaink nem embert vagy állatot megjelenítő célpontokra lőnek, hanem ezekre az ellenségeket szimbolizáló célpontokra. Ha ezeket legyőzik itt és az anyaországban, akkor egy megerősítő egységet tudunk alkotni” – hangsúlyozta a bemutató előtt Ónodi Krisztián.

A békediktátum 10. évfordulója alkalmából elültetett emlékfa a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya ipolynyéki székházának udvarán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A székház udvarán a Csemadok járási vezetősége egy emlékfát ültetett el. Hrubík Béla, a Csemadok volt országos elnöke, Ipolynyék korábbi polgármestere felolvasta a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnökségének a nyilatkozatát.

A nap további állomásai olyan felvidéki magyar települések voltak, amelyeket egykor híd kötött össze az Ipoly túloldalán lévő községgel, vagy településrésszel.

Ezen Ipoly-hidak jelentős része Trianont, illetve a második világégést követően semmisült meg.

Az egész napon át tartó megemlékezés Ipolyhídvégen folytatódott. A községet egykoron Drégelypalánkkal összekötő Ipoly-híd hídfőinél visszatekintettek az elmúlt száz esztendő közösségünket érintő jelentős mozzanataira.

A megemlékezők egy része Ipolyhídvégen (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Mint Lestyánszki Viktor, Ipolyhídvég polgármestere elmondta: történelmi helyen és történelmi pillanatban vagyunk. Jelezte, a falut a második világháború végéig híd kötötte össze a szomszédos Drégelypalánkkal. A két község között igen szoros kapcsolat alakult ki az évszázadok során, s a mihamarabb megépülő új Ipoly-híd remélhetőleg megerősíti ezt a kapcsolatot.

„Nem adjuk fel, Trianon óta négy generáció nőtt fel. S mégis itt vagyunk, az Ipoly két partján magyarok élnek. A százéves sebet e szalaggal szépen össze tudjuk varrni”

– szólt az Ipoly bal partjáról Rigó Dávid, Drégelypalánk első embere. A rövid köszöntőket és a folyó két oldalán elhangzott kultúrműsort követően az íjászok átlőtték a nemzeti színű szalagot a drégelypalánki oldalra. A szalag két vége az egykor Ipolyhídvéget Drágelypalánkkal összekötő híd helyszínén jelképesen összekapcsolta a magyar közösségeket. Jelenleg egy faszerkezetű gyaloghíd áll az átkelni szándékozók rendelkezésére, de már előkészületben van az új Ipoly-híd megépítése a második világháború után lerombolt hídfő tövében.

Trianont követően különös helyzetbe került Kóvár. A település Ipoly bal partján lévő részét 1920 után elcsatolták Kóvártól. Újkóvár néven önálló település lett az anyaországban, melyet a húszas években Balassagyarmathoz csatoltak. Ennek történetét Pobori Renáta polgármester elevenítette fel. Itt már a hídfő sem emlékeztet az egykori összekötő kapocsra.

Az egykori híd helyén nemzeti színű szalag kötötte össze Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ipolyvarbót Őrhalommal jelenleg szintén csupán fából készült gyaloghíd köti össze. Ennek tövében folytatódott a megemlékezés. A közúti híd terve már elkészült, hamarosan megindulhat az építkezés is. Ez is bizonyítja, hogy a békediktátum után száz évvel is fontos a nemzetek és a közösségeink közti kapocs.

Bussán és Nógrádszakálnál a kaszárnyánál lévő régi hídfőnél emlékeztek, majd a Szécsénykovácsi és Hugyag közötti egykori Ipoly-híd hídfőjénél tartottak rövid kultúrműsort.

Szécsénykovácsin tartották a központi megemlékezést a 100 másodperces harangzúgással. Este a Csemadok ipolynyéki székházának udvarán 33 fáklyát gyújtanak meg, annak jelképeként, hogy Trianont követően ennyi, többségében magyar települést csatoltak el az anyaországtól.

Csáky Mátyás videója az megemlékezésről megtekinthető a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány közösségi oldalán.

Pásztor Péter felvételei az megemlékezéssorozatról.