Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Igor Matovic szlovák kormányfő a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatójukon 2020. június 12-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Igor Matovič szlovák miniszterelnök budapesti látogatásán elmondta: két nappal Trianon 100. évfordulója előtt az ottani magyar közösségek 100 képviselőjét hívta meg a pozsonyi várba egy baráti találkozóra, mely „a múltat nem mi írtuk, a jövő a mi kezünkben van” szellemében zajlott. A találkozó jelmondata kifejezi álláspontját és véleményét a témában.

„A történelmet nem változtathatjuk meg, de ma is azért vagyunk itt, és a jövőben is azért leszünk, hogy előre tekintsünk és hogy utakat keressünk egymáshoz, s válaszoljunk a jövő kihívásaira.”

Ahogy fogalmazott, a múltat már a magyar és szlovák történészekre hagyná, az ideális az lenne, ha közösen írnának tankönyveket, válaszokat adva a múlttal kapcsolatos kérdésekre.

Ismertessük meg a gyerekeket a történelmi igazsággal

Elmondta, hogy a szlovákok és magyarok együtt éltek egy országon belül és ma két nyelven beszélő nemzetet alkottak, tehát az igazságnak megfelelően, igazságosan kell kezelni, értelmezni a múltat.

„Nevezzük néven az igazságot és mondjuk ki, hogy mi, a Magyar Királyság, a régi történelmi Magyarország, Uhorsko részei voltunk.”

Úgy kell értékelni a múltat, hogy ne kizárólag a 19. század második felének emlékei merüljenek fel, amikor a szlovákok nem éppen jól érezték magukat az akkori Magyarország területén. Nevén kell nevezni a valóságot, hogy a szlovákok megértsék az összes magyarnak az érzelmeit, azt, hogy ami 100 éve történt, az számukra történelmi igazságtalanságot jelentett.

El kell számolnunk a múlttal, hogy szembenézhessünk a történelemmel, s ezáltal már lépést tehetünk a jövő felé.

A múltban mintha a szlovák politikusok szemellenzőt tettek volna fel, úgy tettek, mintha Trianon nem is létezett volna, vagy inkább nem beszéltek róla, azaz ignorálták a történelmet. Aki viszont nem vesz tudomást a történelmi tényekről, ki van téve annak, hogy a jövő történelmét újra át kell majd élnie.

„Ezért én azt szeretném, hogy olyan országokként éljünk egymás mellett, melyek minden állampolgárukról gondoskodnak, tekintet nélkül arra, hogy édesanyjuk milyen nyelven tanította beszélni őket, s hogy egyenrangú, egyenértékű polgárai lehessenek országuknak.”

Trianon volt, Trianont nem tagadjuk le, de tekintsünk előre, mivel egymás mellett élünk és ugyanazon európai ház lakói vagyunk, együttműködésre ítéltettünk. Legyünk hát barátok és ne a viszály magvait hintsük egymás között! Nagyon hálásak vagyunk a baráti és konstruktív találkozóért.

A találkozó lényege, hogy Orbán Viktor bepillantást engedett a magyar lélekbe és azt mondta, esetükben elsősorban a nyelv és a kultúra megvédéséről van szó.

A szlovák miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a Szlovák Köztársaság minden lehetséges eszközt megteremt ahhoz, hogy olyan hátországot teremtsen a magyar közösségek számára, ahol megtarthatják és fejleszthetik kultúrájukat és félelem nélkül megőrizhetik nyelvüket, mert ez az identitás alapja. A Szlovák Köztársaság nem egy ellenséges ország azon szlovák állampolgárokkal szemben, akik más nyelven beszélnek, hanem egy olyan köztársaság, amely minden állampolgárának meg kívánja teremteni a megfelelő feltételeket, tekintet nélkül arra, hogy édesanyjuk milyen nyelven szól hozzájuk.

Matovič: A cél az, hogy egyenjogúak legyenek a Szlovákiában élő magyarok

A szlovákiai magyar közösség hangja és reprezentánsa akarunk lenni

A jelenlegi helyzet azért is nehéz a szlovákiai magyar közösség számára, mert most először fordult elő, hogy nincs politikai képviseltük a parlamentben. Mi ezeknek az embereknek a nevében is kívánunk szólni. Nem csináltunk kampányt ebből, de ha politikai szempontból nézzük a dolgokat, a parlamentben 150 képviselő közül 53 a pártunkhoz tartozik. Ebből az 53-ból nagyobb arányban vannak jelen a magyarok, 8 olyan személy által képviselve, akiknek az  édesapja és az édesanyja is magyar anyanyelvű volt.

Azt akarjuk, hogy a magyar közösség ne éljen félelemben, ne vélje úgy, hogy nincs senki a parlamentben, aki védelmezni fogja a kultúrához, a nyelvhez való jogukat. Ez nem ellentétes a Szlovák Köztársaság érdekeivel. Ez az igazi hazafiság. Hazafi az a politikus, aki egy államot képvisel, úgy, hogy minden állampolgárt védelmez, tekintet nélkül arra, hogy az édesanyja milyen nyelven tanította beszélni.

Szívem mélyéből, meggyőződéssel vallom, hogy a szlovákiai magyar közösség számára olyan körülményeket kell teremteni, hogy otthon érezzék magukat. Ez egy hazafiúi tett, ami a politikus elsőrendű feladata, aki az adott országot vezeti, akit erre megválasztottak a köztársaság polgárai. A mi feladatunk elsősorban az, hogy hazafiak, honfiak legyünk és az, hogy egyformán, igazságosan gondoskodjunk az összes polgárunkról.