A Magyar Közösség Pártja augusztus 17-én Párkányban a Csemadok házban tartott sajtótájékoztatót a hazai szőlészet és borászat aktuális helyzetéről, gondjairól illetve a lehetséges megoldásokról.
A sajtótájékoztatón részt vett Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke, Becse József, szőlész-borász, a szőlészek országos érdekvédelmi szervezetének alapító tagja, Bolya Szabolcs az MKP érsekújvári járási elnöke, megyei képviselő valamint borászok, szőlészek a térségből.
Bolya Szabolcs megnyitója után ismertette a sajtótájékoztató témáját, azaz a hazai bortermelés, szőlőtermesztés gondjait, mindazokat a problémákat, amelyek a déli országrészt érintik.
Farkas Iván arról szólt, hogy néhány napja az OLaNO sajtótájékoztatóján már beszámoltak a borászok gondjairól. Ők ezt szeretnék megerősíteni és egyúttal felhívni a figyelmet arra, hogy a szőlészet még nagyobb gondokkal küzd.
Az utóbbi években hihetetlenül megnőtt a szőlő és főleg a must behozatala külföldről, Macedóniából, Moldáviából, Olaszországból és Magyarországról. Egyre több hazai borászat is behozott szőlőből készíti el borait. Ez óriási gondot jelent a hazai szőlészetnek.
Így olcsó, külföldi borok árasztották el az áruházak polcait. Az utóbbi 2-3 évben már tarthatatlanná vált a helyzet. 2004-ben, amikor az Európai Unió tagjává váltunk, kötelezően nyilvántartásba kellett venni a termőtalaj nagyságát: akkor több mint húszezer hektáron termeltek szőlőt Szlovákiában.
Ma hivatalosan 9200 hektáron van szőlő, ám a földmérők, akik a terepen látják, hogy mi a valós helyzet, arról számolnak be, hogy a valóságban alig több, mint 6000 hektár a szőlőterület.
Ugyanakkor a legkiválóbb szőlő Szlovákiában itt terem, a szülőföldünkön, pontosan a Párkány – Érsekújvár – Komárom közötti háromszögben, még pontosabban a Párkánytól – Köbölkúton, Kürtön át egészen Udvardig húzódó domb déli lankáin.
A közelmúltig a Kis-Kárpátokban levő legnevesebb borászatok a minőségi boraik alapanyagát itt vásárolták meg, innen szállították Modorra vagy Bazinba. Azonban mára ezt felülírta a külföldi szőlő és must.
Az egyik ok a magas hazai árakban keresendő, nálunk a minőségi szőlő ára magasabb, és magasabb a szolgáltatások ára is.
Míg nálunk 6 ezer hektáron terem szőlő, addig pl. Magyarországon 80 ezer hektáron, Olaszországban 650 ezer hektáron.
Tavaly májusban, Pozsonyban jött létre a szőlészek érdekeit képviselő országos szakmai társulás, amelynek alapító tagja Becse József szőlész-borász.
Becse József szakemberként ismertette az országos érdekvédelmi társulás létrejöttének okait, mely szerint a szlovákiai mezőgazdasági tárcánál már foglalkoztak e hazai megoldatlan problémával, a borászat és szőlészet méltatlan helyzetével.
Ő közel húsz éve dolgozik szőlővel, és felvázolta mindazt a hazai megalázó hátrányt, amelyben a borászok – szőlészek vannak. Ha
az állam továbbra is teret ad az olcsó külföldi és minősíthetetlen szőlő és bor behozatalának, pár éven belül leáll a hazai termelés.
Farkas Iván ismertette azokat a megvalósításra váró javaslatokat, melyeket továbbítanak a mezőgazdasági minisztérium illetékeseinek.
1. Alanyi jogú állami támogatást kellene nyújtani a szőlészeknek
– hiszen más fejlett szőlészettel és borászattal bíró EU-tagországokban is támogatják őket, rövidebb-hosszabb ideje, minden kilogramm megtermelt minőségi szőlőre 0,30 euróval. Az állami támogatás megítélésével a nyilvántartás is megoldódna, mert az ma hiányos, vagy egyáltalán nem létezik.
Nálunk egyetlen támogatást – inkább kivételt – kap a borászat: a csendes borok után nem kell jövedéki adót fizetni. A szőlészet semmilyen támogatásban sem részesül.
- Az állam támogassa a hazai szőlőből és hazai mustból készült borok előállítását:
Közvetlen anyagi állami támogatással – ez a fejlett borászattal bíró EU-tagországokban is természetes – évek, évtizedek óta, vagy kvótákkal biztosítsa a piacon a hazai szőlőből készült hazai borok arányát. Ez utóbbi adminisztratív szempontból sokkal igényesebb feladat.
- A szőlő, a must és a bor behozatala egyáltalán nincs szabályozva. Persze, az EU-n belül nem lehetnek védővámok – ám más adminisztratív eszközökkel szabályozni kellene a behozatalt mindkét esetben – máskülönben mindkét ágazat tönkremegy.
- 2021-től biztosítsa törvény a borok eredetvizsgálatát Állami felügyelet végezze el a Szlovákiában készült borok eredetvizsgálatát. Szerezzék be a megfelelő műszaki berendezést, továbbítsák a mezőgazdasági tárca szakmai intézménye, az ÚKSUP felé – a hazai borok zárjegyeinek megítélésénél legyen fő paraméter a bor alapanyagául szolgáló szőlő és must eredete, valamint bocsájtsák rendelkezésre az állat-egészségügyi és élelmiszeripari állami felügyelet számára, amely ellenőrzést hajthat végre a gyártásnál és a boltok, áruházak polcain.
E két ágazat – borászat és szőlészet – fennmaradása és fenntartható fejlődése érdekében
ki kellene vonni a piacról a kétes eredetű borokat. Fokozott állami ellenőrzéseket és eredetvizsgálatokat kellene végezni, hogy ezek ne jelenhessenek meg a piacon.
Még hatékonyabb lenne, ha elérnénk: a hazai bor csupán hazai szőlőből készülhessen! Ehhez széleskörű törvénymódosítás kellene.
2019-ben Szlovákiában, a statisztikai adatok alapján 50 millió palack olyan bor került a forgalomba, amelynek eredete nem azonosítható be.
- A szőlő, must és a bor behozatalánál sokkal erőteljesebb ellenőrzést kellene végezni, mint az a mai napig tapasztalható. A bejelentési kötelezettség ugyan megvan, de ellenőrzés nincs vagy nagyon gyenge.
Szlovákiában ma a borpiacon és a szőlőpiacon átláthatatlan a helyzet. Vagy valakinek ez így eddig megfelelt, vagy olyan térséget, területet érint – Dél-Szlovákiát – amely a kormányok számára nem volt soha kulcsfontosságú. Emiatt kell alapos beavatkozást végezni, pontos nyilvántartást bevezetni, támogatásokat – más EU-tagországokhoz hasonlóan, emellett szűkíteni a behozatalt, előnyben részesíteni a hazait… Máskülönben a hazai szőlészet, majd később a borászat is tönkremegy.
Tegyünk rendet a piacon: az ömlesztett, kannás bort ne lehessen árusítani borászati szakboltokban, vinotékákban, csakis és kizárólag a gazdánál, a borásznál a borpincében. Tiszteljék meg ezzel a borászt és a szakboltokban csakis címkével ellátott palackozott bort lehessen értékesíteni.
A sajtótájékoztatón megjelent borászok – köztük a Palík pincészet tulajdonosa Palík László – nagyon helyesnek tartották, hogy hazai viszonylatban az MKP felvállalta a szőlészet, borászat ügyét.
Farkas Iván érdeklődésünkre elmondta, hogy az általuk pontokba foglalt javaslatokat a mezőgazdasági tárca illetékes osztályára nyújtják be, akikkel már felvették a kapcsolatot ez ügyben, és kérik, hogy törvény szabályozza a védelmet, és a javaslatukba foglalt ügyeket.
