Államalapító Szent István király ünnepén, augusztus 20-án írta alá a három párt elnöke a komáromi Tiszti pavilon dísztermében a magyar pártok együttműködési szándéknyilatkozatát, amely akár évtizedekre is meghatározhatja a felvidéki politika és közélet alakulását, a magyar közösség sorsát – hangzott el a bevezetőben. A sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen részt vettek az MKP, a Híd és az Összefogás képviselői is.
A nyilatkozat ünnepélyes aláírását követően Forró Krisztián, az MKP elnöke úgy fogalmazott, a februári parlamenti választásokat követően a felvidéki magyarság válaszúthoz érkezett.
„Világossá vált számunkra, hogy a belső ellentéteken túl kell tennünk magunkat és egységbe kell rendezni sorainkat” – mondta, hozzátéve, az egység megteremtésében a legnagyobb felelőssége a Magyar Közösség Pártjának van.
Mint mondta, a három párt közös döntése értelmében egy közös pártban képzelik el a felvidéki magyarok képviseletét. A mai szándéknyilatkozat aláírása az egység megteremtésének mérföldköve – vélte, ám hozzátette, hogy „az egység megteremtése önmagában nem cél“. Forró hangsúlyozta, a felvidéki magyarok megmaradása és gyarapodása a cél, melynek eszköze a politikai egység.
„Tisztában vagyok vele, hogy kompromisszumokat kell kötni, mert enélkül nincs egység, nincs összetartozás“ – fogalmazott az MKP elnöke.
Kiemelte: közösségünk minden tagja felelős azért, hogy ez az egység létrejöjjön. „Az erős közösségben nincs helye a széthúzásnak” – nyomatékosította.
Sólymos László, a Most-Híd elnöke beszédében szintén kiemelte, hogy nehéz és hosszú út áll még az egységes felvidéki magyar párt előtt. Hangsúlyozta, nagy a felelősségük, hiszen, mint vélekedett, ez az utolsó lehetőség a közös egység megteremtésére.
„Egység a sokféleségben, ami nem jelenti az arculatunk elvesztését, az értékeink megtagadását, de épp ellenkezőleg: a sokszínűség adja az erőnket” – húzta alá.
Az elpártolt választókat, az apátiában lévő embereket Sólymos szerint olyan programmal kell megszólítani, amely a problémáikra kínál megoldást.
„Mindarra, ami szükséges ahhoz, hogy jól éljenek szlovákiai magyarként, ruszinként, romaként, emberként az országban. Ez a cél, ehhez adjuk a formát, amelyet meg kell tölteni tartalommal” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, nemcsak a szlovákiai magyarokra számítanak, de mindenkire, aki velünk él és azonosulni tud azon értékekkel, amelyek a demokráciát, a jogállamiságot és az Európai Unióhoz való tartozást jelentik. „Közös szakmai csapatot hozunk ezért létre, elismert szakemberek bevonásával korszerű programot alkotunk” – ígérte a Híd elnöke.
Megjegyezte, az őszinte szándék és a sok munka mellett alázatra lesz szükség. „Arra lesz még szükség, hogy elfogadjuk egymást, tiszteljük az eltérő véleményeket” – húzta alá.
Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke úgy fogalmazott, hogy a szándéknyilatkozat egy folyamat első lépése, hozzátéve, nagyon komoly vállalása van a mai szándéknyilatkozat aláírásának. Mint mondta, a közös párt struktúrájára még nincsenek kész válaszok, csak elképzelések. Az előzőekben szólókhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz feladatra vállalkoztak, mivel a felvidéki magyar társadalom, ahogy a politika is, rendkívül megosztott.
„Komoly személyes és csoportellentéteket kell áthidalni, de részünkről elmondhatom, nem fogjuk engedni, hogy sikertelenül végződjön”– nyomatékosította.
Véleménye szerint már a parlamenti választásokon is megmutatkozott, hogy „az összefogásnak van jövője, csak ki kell teljesednie, ki kell szélesednie, hogy az egész szlovákiai magyar társadalmat átfogja” – mondta.
Kiemelte: három népszámlálás között elfogyott több mint 100 ezer magyar, a déli régió pedig leszakadóban van, ezen felül nagy az asszimilációs nyomás és a kivándorlás is. Ehhez társulnak az aktuális kihívások, a járványveszély, a munkanélküliség, a szociális problémák. A közös magyar érdekképviselet feladata pedig ezeknek a problémáknak a megoldása – mutatott rá.
