Deli Andor vajdasági származású fideszes európai parlamenti képviselő előadóként vett részt azon a tanácskozáson, amelyet a visegrádi országok soros elnöki tisztségét betöltő Lengyelország brüsszeli állandó képviseletén szerveztek. Az esemény célja, hogy megvizsgálják egy uniós makroregionális stratégia kialakításának lehetőségeit a Kárpát-régióban. A rendezvény résztvevői a térség uniós tagállamai, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Románia kormányzati és uniós tisztségviselői, valamint Szerbia és Ukrajna képviselői voltak.
„Az Európai Unióban (EU) eddig a legnagyobb hangsúlyt a kelet-nyugati irányú útvonalak fejlesztésére fektették, és sokkal kevesebb szó esett az észak-déli tengelyről és kapcsolatokról. Azért is fontosak a mai tanácskozáshoz hasonló kezdeményezések, mert gyakran az EU-n belüli regionális együttműködésre, tömörülésekre negatív jelenségként tekintenek, mintha azok Európa-ellenesek lennének.
Ugyanakkor egy térség számára, amely a Baltikumtól Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon át Bulgáriáig olyan egyedi gazdasági és geostratégiai sajátosságokkal rendelkezik, igenis szükséges egy regionális dimenzió is.
Egy ilyen regionális együttműködés kiegészíthetné az uniós szintet. Hasonló makroregionális együttműködési keretek már léteznek az alpesi térség vagy az Adriai- és Jón-tenger partján fekvő országok esetében, és senki sem vitatja hasznosságukat” – mondta el a fideszes politikus a tanácskozás kapcsán.
Mint folytatta: „Napjainkra a közép- és kelet-európai tagállamok egyre növekvő gazdasági erőt képeznek. A szélesebb Kárpát-régió pedig magába foglalja a nyugat-balkáni térség részeit és a keleti partnerség egyes államait is, amelyek a földrajzi elhelyezkedésükből adódóan kulcsszerepet játszanak az EU–Ázsia kapcsolatokban, legyen szó áruszállításról, energetikai vagy akár digitális infrastruktúráról. Az érdekelteket egy tető alá kell hozni. A makroregionális stratégia egy jó lehetőség erre, a megfelelő koordináció és szinergiák kialakítására, amelyből nemcsak ez a térség, hanem az egész EU is profitálhatna.”
Deli hozzátette, hogy szorosan együttműködik a régió európai parlamenti képviselőivel, hogy érvényesítse a regionális távlatot az uniós politikák különböző területein.
„Nem lesz ez másképp a közelgő transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) felülvizsgálati eljárása során sem, amelynek esetében fontosnak tartanánk a transzeurópai hálózatok kiegészítését a Via Carpathia útvonallal. Ez a V4 országait, valamint Romániát és Bulgáriát is magába foglaló infrastrukturális projekt egy olyan elképzelés, amely jelentősen hozzájárulhatna a Kárpát-régió közlekedési vonalainak fejlesztéséhez, így a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez az említett észak–dél tengelyen” – hangsúlyozta a politikus.
Az Európai Unió (EU) makroregionális stratégiái politikai keretet nyújtanak ahhoz, hogy egy adott régió országai közösen kezelhessék és oldhassák meg a problémákat, illetve jobban kiaknázhassák a rendelkezésükre álló lehetőségeket (például a környezetszennyezés, a hajózhatóság, a nemzetközi piacon való érvényesülés stb. terén). Az uniós makroregionális stratégiák létrehozását az azonos földrajzi területen elhelyezkedő, érintett uniós tagállamok (és bizonyos esetekben unión kívüli országok) kezdeményezik és kérelmezik az Európai Tanácson keresztül. Az Európai Tanács kérelmét követően a stratégiákat az Európai Bizottság dolgozza ki és fogadja el.
