Az ünnepek közeledtével felerősödik az emberekben a magány érzete és ezen a helyzeten a koronavírus okozta bezártság sem segít. Az aktuális helyzetről Ujpál Emőke szakpszichológussal beszélgettünk.
Hogyan kezelik az emberek a kialakult pánikhelyzet következményeit?
Mindenki a saját megoldásrepertoárja gazdagsága függvényében. Egy újonnan megjelenő kihívás mindig próbára tesz minket. Az idei év különösen próbákkal teli, ugyanis ezek a helyzetek halmozottan voltak jelen idén, két hullámban is. Sok családban a kialakult helyzetből fakadóan most más forgatókönyv szerint fognak zajlani az ünnepek is.
Rajtunk múlik, hogyan tekintünk a helyzetre és hogyan kezeljük.
Elmerülhetünk a folyamatos átkozódásban és panaszkodásban, vagy élhetünk az átkeretezés lehetőségével és fókuszálhatunk arra, hogy mi az, ami ebből a helyzetből kihozható és milyen ajándékokat találunk benne. Ez ugyanis minden nehéz helyzetben megtalálható, csak meg kell keresni.
Milyen lelki problémákat okozhat a depresszió, főleg a járvány idején?
A depresszió érzelmi, viselkedésbeli, gondolkodásbeli elváltozásokkal jár. A reménytelenség, energiahiány és motiválatlanság, csökkent aktivitás jellemzi, mely negatív énképpel társul, önhibáztatással és pesszimizmussal. A járvány hozott magával veszteségeket, és a veszteség az egyik provokáló tényezője lehet a depresszió bizonyos típusának. Amennyiben a kialakult krízishelyzetet nem sikerül megoldani, következményképpen kialakulhatnak a lelki zavarok. Ezért is fontos, hogy legyen támaszunk, segítségünk egy-egy nehéz helyzetben. Ha nem foglalkozunk a lelkünkkel, letagadjuk az érzelmeinket (még magunk előtt is). S mivel magunkban akarjuk megoldani a nehézségeket, annak általában az a vége, hogy előbb-utóbb izolálódunk és magunkra maradunk a problémáinkkal. Így nem fogjuk érteni, miért nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, testi panaszok alakulhatnak ki, megkeseredhetünk.
Kihez forduljanak azon a személyek, akik egyedül élnek, a család aktív jelenléte nélkül?
Nagyon fontos, hogy még ha a család nem is közeli, vagy szerteágazó, mégis alakítsuk ki a szociális hálónkat, akár szomszédok, barátok, más, családon kívüli közösségek körében. Fontos, hogy legyen kihez fordulnunk, legyen kihez szólnunk, legyenek kölcsönös kapcsolataink, akikkel érdeklődünk egymás felől. A magányt megélni nagyon nehéz és fájdalmas, mialatt a meglévő kapcsolatainkban is magányosnak érezhetjük magunkat. Ez esetben a magány elől futás helyett merjünk önmagunkkal találkozni és kívülről, felülről szemlélni önmagunkat és kapcsolódási próbálkozásainkat. Mintha egy nagyon jó barátnak szeretettel, de őszintén adnánk visszajelzést, hogy miben tudnánk változtatni, hogy jobbak legyenek a kapcsolataink.
Miért fontos, hogy gondoskodjunk az idős rokonainkról, családtagokról? Hogyan tudunk segíteni rajtuk?
Az ember társas lény, mindannyian vágyunk az odafigyelésre, szeretetre, arra, hogy fontosnak érezzük magunkat és legyen támaszunk a nehéz helyzetekben.
Szánjunk energiát rá, hogy odafigyeljünk arra is, hogy abban segítsünk, amire valójában szükségük van a családtagjainknak, rokonainknak, kérdezzük meg tőlük, mire vágynak.
Lehet, hogy nem arra van a legnagyobb szükségük, hogy bevásároljunk nekik, mert azt megteszi valaki a szomszédok, ismerősök vagy a gyülekezet tagjai közül, hanem arra, hogy felhívjuk, kedves szavakkal ajándékozzuk meg, és ne tegyük le a telefont két perc után. Hallgassuk meg a történeteiket. De lehet, hogy épp fordítva van és az is lehet, hogy az lenne a legnagyobb segítség, ha szerzünk egy szerelőt, mert épp arra van szükség.
Az időseket megtaníthatjuk a kütyük kezelésére, beszerezhetünk nekik eszközöket, a videóhívás nagyon sokat pótol. Írhatunk nekik levelet, a gyerekek rajzolhatnak nekik. Kérhetjük, hogy mutassanak nekünk fényképeket, meséljenek, tanuljunk tőlük recepteket. Fontos, hogy hasznosnak érezzék magukat és tudjanak kapcsolódni. Segítsünk nekik abban, hogy legyen lehetőségük arra, hogy hallgassanak, nézzenek miseközvetítést, amennyiben erre igényük van. Hallgathatnak hangoskönyveket is, hiszen fontos a szellemi frissesség.
Az ünnepek közeledtével felerősödik az emberekben magány érzése, amit egy segítő beszélgetés is enyhíthet, ebben segít a telefonszolgálat?
Így van, a szolgálat az ünnepek alatt is a nap 24 órájában elérhető, a hét minden napján, még szentestén, vagy szilveszterkor is. A felvidéki ügyelőink szerdánként 18 órától csütörtökön 18 óráig érhetőek el. A hét többi napján Magyarországra, és egy napon pedig Kárpátaljára vannak átirányítva a hívások.
Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy többféle akadályozó hiedelmünk lehet, hogy miért nem osztjuk meg másokkal a nehézségeinket. Sokan azt gondolják, hogy ha megfogalmazzák problémáikat, az már panaszkodás, és nem akarnak panaszkodni, gyengének tűnni. Nagyon fontos kiemelni, hogy a panaszkodást és a lelkünkkel, érzéseinkkel való foglalkozást ne mossuk össze. Ha megosztjuk egy másik emberrel rossz érzéseinket, aggodalmainkat, fájdalmunkat, nehézségeinket, az nem panaszkodás. Ez szükségszerű ahhoz, hogy átgondoljuk és feldolgozzuk, mit élünk éppen át és rendezzük sorainkat. Enélkül nem tudjuk a problémáinkat megoldani. Közben pedig megtapaszthatjuk a másik ember felől érkező együttérzés gyógyító erejét.
A panaszkodás az, amikor a változtatás szándéka nélkül, vég nélkül ismételgetjük sérelmeinket, a negatív dolgokat az életükben, körbe-körbe, anélkül, hogy megoldást keresnénk.
