Negyvenkettedik évfolyamába lépett a Bécsi Napló, az ausztriai magyaroknak, de a világ minden szegletében élő magyarságnak is szóló, kéthavonta megjelenő folyóirat. A január-februári szám több cikke is kiemelten foglalkozik a Kárpát-medencében élő magyarokat érintő eseményekkel, de a világban történő lényeges fejleményekkel ugyancsak.

Az első oldalon T.Kovács Péter terjedelmes cikkét közlik, amelyben részletesen elemzi a Brexit következményeit az Európai Unió országaira és kiemelten Magyarországra nézve. Bika Julianna, az Amerikai Egyesült Államok polgáraként vizsgálja Donald Trump politikai szereplését és bizakodva ír az új elnök Joe Biden terveiről. Martos Péter ugyancsak Donald Trump kormányzását értékeli, különös tekintettel az elnök ellen lefolytatandó úgynevezett impeachment-re.

A második oldalon közlik az osztrák rádióban és televízióban közvetített magyar adások adásidejét, a szerkesztőség összetételét és célkitűzéseit. Deák Ernő főszerkesztőnek A magyarság megtartó ereje című konferenciára készült, a Bécsi Napló szellemi küldetéséről szóló előadásának szövegében részlegezve vázolja fel a folyóirat felvállalt feladatait, különösen azt, hogy a lap nagy hangsúlyt fektet a magyar örökséget jelentő szellemi-kulturális értékek bemutatására. Elemző cikk foglalkozik a 2020-as Globsec konferencia jelentésével, Kelet-Közép-Európa gazdasági fejlődésével és a további kilátásokkal. A Nemzetközi sajtószemle ezúttal is a világlapok legérdekesebb anyagai közül csemegézett és tekintettel a farsangi időszakra néhány vicc is bekerült az oldalra.

Különösen értékes Ujváry Gábor tanulmánya Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig címmel, amelyben a huszadik század első évtizedeinek legfőbb történelmi eseményeit, Nyugat-Magyarország elvesztését illetve Burgenland létrejöttét tárgyalja. Ugyancsak figyelemfelkeltő írás Horváth Sándor tollából A trianoni döntés emberarcú hatásai Vas megyében című, amelyben emberi sorsokon keresztül mutatja be a trianoni döntés következményeit, az új határ kialakítása miatt megtörtént visszás és olykor megmosolyogtató eseteket. Az írás a Bécsi Napló következő számában folytatódik. Varga Gabriella a Magyarság Háza működésének tizedik évfordulójáról emlékezik meg.

Csáky Pál Felvidéki remények és félelmek című írásában egyetemes áttekintést ad az elmúlt harminc év leglényegesebb felvidéki politikai és társadalmi történéseiről. Valós megvilágításba helyezi a felvidéki pártok tevékenységét, különösen a legutóbbi időszak fejleményeire fókuszálva. Csáky Pál ez évtől a lap szerkesztő bizottságának tagjaként is részt vesz a lap arculatának alakításában.

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Minority SafePack elutasításának körülményeiről ír, kifejtve, hogy az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés történelmi jelentőségű a kisebbségek identitásának és fejlődésének ügyében, elutasítása pedig egy rossz és káros döntés volt egész Európa vonatkozásában.

A kárpátaljai, a vajdasági és az erdélyi tudósítók ezúttal is az Ukrajna, Szerbia, Románia területén élő magyarok legfontosabb aktuális létkérdéseit vették górcső alá. Bodó Barna és Kiss Tamás terjedelmes írásaikban ugyancsak az erdélyi magyarsággal foglalkoznak. Előbbi az RMDSZ-nek a román kormányban vállalt szerepét, a kisebbségek érdekében feltétlenül szükséges törekvéseket és teendőket fejtegeti, az utóbbi pedig a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek az erdélyi magyarokra vonatkozó családdal, nemi szerepekkel, vallásossággal kapcsolatos reprezentatív vizsgálatának eredményeit részletezi.

Bemutatják Méray Tibor író, szerkesztő, Marossy Endre hadtörténész, Molnár Ottó prelátus életútját és búcsúznak a közelmúltban elhunyt Szente Imre Svédországban élt költő, műfordítótól és Németh István történész, írótól.

A Báthory Erzsébet irodalmi alakja című írás Margarete Wagner tollából Fetes Kata fordításában a vérgrófnőként elhíresült asszony történetét, személyének az irodalomban fellelhető megjelenítését tanulmányozza. Vesztróczy Zsolt Petőfi Zoltán életútját dolgozta fel, valós képet adva arról, hogy a fiú az apja hírnevének árnyékában miként próbált élni, olykor csak vergődni rövidke élete során. Az irodalmat ezúttal Veszelka Attila és Bencze Mihály versei képviselik a lapban.

A Bécsi Napló idei első számát a Magyar Nemzeti Múzeumban végső helyére került kalandos történetű Seuso-kincsek képeivel illusztrálták. A folyóirat a felsoroltakon kívül további figyelemre méltó, érdekes olvasmányokat tartalmaz. A teljes anyag a világhálón a www.becsinaplo.eu oldalon is megtalálható.

(BM/Felvidék.ma)