A kassai Palladis Polgári Társulás népszámláláshoz kapcsolódó Láthatatlan energia elnevezésű rövidfilm-sorozatában olyan Kassához kötődő neves egyéniségeket mutatnak be öt alkalommal, akik számára természetes nemzetiségük, anyanyelvük vállalása minden körülmények között. Ezúttal Szabó Pál fizikus, kutató beszél családi indíttatásáról, munkásságáról, kutatási eredményeiről és magyarságtudatáról.

A Szlovák Tudományos Akadémia és az Eperjesi  Jozef Šafárik Egyetem Kassai Kísérleti Fizika Intézetének igazgatóhelyettese elmondta, hogy egy, a magyar határhoz közeli kis faluból Vendégiből származik. Édesapja munkás, édesanyja iskolaigazgató volt, akik fontosnak tartották, hogy a gyerekeik jól tanuljanak, sokat olvassanak.

Maga ennek köszönhetően is egyaránt hajlott a természettudományok és a humán témák felé, aztán végül győzött a természettudomány és a szepsi magyar gimnázium után a Kassai Egyetemen folytatta tanulmányait. Szlovák nyelven, szlovák környezetben, de ez nem okozott különösebb gondot neki. Másodikosként egy tanulmányi kirándulás alkalmával látogattak el abba a laboratóriumba, ahol ma is dolgozik és az ott látottak annyira  megragadták, hogy végleg döntött, nem fizika-matematika szakos pedagógus, hanem kutató lesz.

Hamarosan már tudományos segédmunkásként itt figyelhette a kutatásokat. És micsoda sorsszerűség, azóta is ez a laboratórium a munkahelye, kutatási területe pedig a szupravezetők, amelyeket egyre szélesebb körben alkalmaznak. Neki sikerült is felfedeznie egy magneziumdiborid speciális szupravezetőt, amely ma a gyógyászatban, az orvosi tomográfok része.

Pályája során számos országban megfordult, alkalma nyílt dolgozni, kutatni, kísérletezni a franciaországi Grenoble-ban, aztán Spanyolországban, Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban.

Magyarsága, magyar anyanyelve soha sehol nem volt kárára, inkább hasznára, mert a kutatóközpontokban mindig találkozott magyar munkatársakkal, akikkel máig tartják a kapcsolatot.

Hívták számos laboratóriumba, marasztalták több országban, de elképzelhetetlen számára, hogy máshol éljen.

„Kassán vagyok otthon, itt érzem otthon magam” – hangsúlyozta. A tudós, a kutató, a lokálpatrióta számára azonban nemcsak a saját karrierje lényeges, hanem az is, hogy a kísérleti fizika, a tudományos élet sikereit, eredményeit népszerűsítse, az emberek széles tömegeit bevezesse a tudomány világába, hogy azok megértsék, mit is szolgál valójában a kutatás, a kísérletezés. Ezért kezdték szervezni a Rovás Polgári Társulással közösen a Mindentudás Egyeteme előadás-sorozatát, szlovákul a Hodina vedy programsorozatot, és már 12 éve a Kutatók éjszakáját az egyik nagy kassai bevásárlóközpontban. Ennek sikerét jelzi, hogy 2019-ben 22 ezren voltak rá kíváncsiak.

Szabó Pál kifejtette azt is, hogy kutatói tevékenysége során nem igazán a felfedezés érdekelte, hanem a felfedezéshez vezető út, a fontos mindig a megoldás, izgalmas a feladat megfejtése volt.

Mint ahogy mindig fontos számára, hogy felvidéki magyarként megőrizze anyanyelvét, nemzetiségét, még ha két kultúrában is van otthon. Az, hogy mindkettő értékeit ismeri, előnynek tartja.

Munkahelyén szlovákul, magyarul, sőt mántául is beszélnek, de hogy az itteni magyar közösséghez tartozik, soha meg nem tagadja, ahhoz kétség nem férhet, és így ismerik őt a munkatársai is.

(BM/Felvidék.ma)