Május utolsó hétvégéjén, 29-én és 30-án rendezték meg a Mosonmagyaróvártól 4 km-re fekvő Máriakálnok egyházközségben a kálnoki Szűzanya búcsúját. A település szélén található Sarlós Boldogasszony-kápolnában a húsvét utáni szombattól október végéig szombati napokon tartanak öt órai kezdettel vigília szentmiséket.
A nagyobb búcsúk időpontja Szentháromság vasárnapja és a Kisboldogasszony ünnepéhez közeli vasárnap szeptemberben.
Tegnap, május 30-án a katolikus egyház Szentháromság vasárnapját ülte.
Előző este fél héttől volt a rózsafüzér imádkozása, majd héttől a vigília szentmise, melyet Both Zoltán, a mosoni Nepomuki Szent János-plébániatemplom káplánja celebrált a kápolnában.
Többen helyszűke miatt kívülről hallgatták és kapcsolódtak be a legszentebb áldozatba a zarándokok közül.
A máriakálnoki Sarlós Boldogasszony-kegykápolna története és az ezzel összefüggő búcsújárás kezdete a XVI. századig nyúlik vissza. Akkortájt ezen a folyó szabdalta tájon sok forrás volt. Az erre járók megkülönböztetett szeretettel övezték a Kálnokon kívül eső kutat, melynek vizét gyógyító erejűnek tartották, mert több csodás gyógyulás történt ott.
Kép: Zilizi Kristóf
A kálnoki kút első tisztelői közé egy buzgó halász tartozott, aki a hársfából faragott Mária-szobrot a Duna hullámaiból kifogta és számára a forrás közelében egy kis kápolnát, magának pedig egy remetelakot épített. Ettől kezdve évszázadokon át remeték gondozták a kegyhelyet.
A szomszédos földesúr, gróf Viczay János 1663-ban a Szűz Mária iránti tiszteletből egy nagyobb kápolnát építtetett Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Az 1780-as kánoni látogatás idején összeírták a kápolnánál történt imameghallgatásokat, melyekről az ott őrzött fogadalmi ajándékok tanúskodnak. Az értékes arany- és ezüsttárgyak a XVIII–XIX. század fordulóján felsőbb utasításnak estek áldozatul. Ami pedig felhalmozódott azt követően, az elpusztult az 1873-as tűzvészben.
Ebben az esztendőben Szentháromság vasárnapján a búcsú után az oltáron felejtett égő gyertyáktól fellobbant tűzben az egész kápolna leégett, csak Szűz Mária és a kis Jézus szobra maradtak meg épségben. A csodás történés után a hívek és Zalka János győri megyéspüspök adományából újjáépített kápolnát 1874-ben szentelték fel. Búcsúkiváltságait 1874-ben IX. Piusz pápától nyerte el.
A kálnoki kápolna oltárképét, mely Szűz Mária látogatását ábrázolja Erzsébetnél, Feszty Masa festette a mosoni hívek kérésére. A képet 1954. december 5-én áldották meg a mosoni templomban.
A szent kút egykoron a kápolna közepén volt. Később a vizét kivezették, hogy egyszerűbben hozzájuthassanak a búcsúsok. Két esztendővel ezelőtt pedig a kápolnát felújították, mellette jobbról kőből kutat készítettek.
Kép: Zilizi Kristóf
A szombat esti, Szentháromság vasárnapja előtti vigília misét gyertyás körmenet követte a hívek szép számban történő aktív bekapcsolódása mellett.
Másnap, vasárnap a 11 órai ünnepi mise búcsúi szónoka és főcelebránsa Kótai László jánossomorjai plébános volt. A mise elején Kapui Jenő mosoni plébános kérésére megáldotta az elkészült szabadtéri oltárt a vendég lelkiatya. Hősök napja lévén László atya ugyancsak imát mondott az első és második világháborúban, valamint az 1956-os forradalomban elesett magyar hősök, katonák, ismertek és ismeretlenek lelki üdvéért.
Homíliájában kitért a mai, túlzottan liberális, a világ vezetése részéről a nemzet, a vallás, anyanyelv buzgó megvallása ellen irányuló magatartásra, amit nekünk, magyar keresztényeknek nem szabad hagynunk,
mindig és minden körülmény között meg kell vallanunk töretlen tartással az Istenhez való tartozásunkat az Atya, Fiú, Szentháromság, vagyis a három személy egységében.
A misét záró áldás előtt könyörgés hangzott el ugyancsak a hőseinkért, majd a pápai, a magyar és a régi magyar himnusz dallamai csendültek fel. Ebéd után, mire elhangzott a záróének akkordja is, eleredt az eső. Elmondhatjuk hát: a kálnoki Szűzanya oltalmazott, s a búcsú végéig nem hullatta reánk a mennyből örömkönnyeit.
Kép: Zilizi Kristóf
Végül elköszöntünk a kálnoki Szűzanyától, vittünk a gyógyforrásból, s lelkileg feltöltődve, szomjunkat is oltva tértünk haza.
Idézzünk a kálnoki Szűzanyát köszöntő énekből:
„Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal a lélek, zendül az ének,
Kálnoki Mária nézz le miránk!“ – szól a kálnoki Szűzanya himnusza.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
