A katolikus egyházban május elseje Szent Józsefnek, a munkásnak a liturgikus emléknapja. A jeles napot XII. Piusz pápa rendelte el 1955. május 1-jén.
József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt, egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tisztelik a munkások védőszentjeként. Emellett az ácsok, a bodnárok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a jegyesek, a keresztény házasságok, a családok, az üldözöttek védőszentje. Közbenjárását kérik a jó halál elnyeréséért és a katolikus egyház patrónusaként tiszteli, immár 150 éve.
Az évforduló kapcsán Ferenc pápa a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, december 8-án tette közzé Patris corde („Atyai szívvel”) kezdetű apostoli levelét, abból az alkalomból, hogy IX. Piusz pápa 1870. december 8-án nyilvánította az egyház védőszentjévé Jézus nevelőapját, Szent Józsefet. Azzal a céllal tette ezt Ferenc pápa, hogy növelje a tiszteletet és a szeretetet e nagy szent iránt, biztasson a követésére, és a közbenjárására indítson imákban.
József életéről az Újszövetségben csupán a két gyermekségtörténetben olvashatunk, Máté és Lukács evangéliumában. József Názáretben lakott, „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). A fiatal, szintén dávidi származású Mária jegyese volt, amikor az egybekelésük előtt Mária méhében fogant a Szentlélektől.
József jó ember volt, sok töprengés után az angyali jelenés nyomán mégis feleségül vette jegyesét. Az összeírás idején Betlehemben megszületett a gyermek Jézus (Mt 1, 18-24; Mt 2, 1-12).
A veszély elől engedelmesen Egyiptomba menekítette családját, majd hazatérésük után Názáretben telepedtek le (Mt 2, 13-23). Jézust 12 éves korában Jeruzsálembe vitték, de egy félreértés miatt nyomát vesztették, és csak harmadnap találták meg a templomban. Ezután visszatértek Názáretbe (Lk 2, 39-52). Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt nem sokkal hunyhatott el, ám sem halála időpontját, sem sírhelyét nem ismerjük.
Mindkét evangélium úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll a Megváltó életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Jézus József mellett dolgozott, megtanulta tőle az ácsmesterséget.
Szent Józsefet a mindennapok hallgatag szentjeként tiszteli a katolikus egyház. Nem hagyott hátra semmilyen bölcsességet, mégis a szent engedelmesség, a családi gondoskodás és a szerény alázatosság példaképévé vált.
II. János Pál pápa, a Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításában így elmélkedik:
„Amiként a názáreti család az üdvösség és szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az egyház azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hónap első napjára helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját. Az evangéliumban nagy megbecsülésnek örvend az emberi munka, különösen, ha azt kézzel végezték.
A munka együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához.”
VI. Pál pápa Párbeszéd című írásában így ír: „Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel. Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.”
Akik Szent József közbenjárását kérik, Szent József-kilencedet, Szent József-rózsafüzért, Szent József-litániát, vagy más, a szenthez szóló imádságokat imádkoznak. A Pieta imakönyv szerint, aki kilenc napon át elmondja a következő Szent József-imát, miközben elmélkedik a szentről, az meghallgatásra talál Istennél.
„Ó, Szent József, ki oly nagy és erős védelmezőnk vagy, és kérésed oly gyorsan jut el Isten trónja elé, eléd helyezem minden aggodalmamat és kívánságomat.
Ó, Szent József, támogass hathatós közbenjárásoddal, és kérd isteni Fiadtól, áldjon meg engem minden lelki ajándékkal, Krisztus, a mi Urunk által, hogy mennyei segítségedben részesedvén hálát és hódolatot adhassak a legszeretőbb Édesapának.
Ó, Szent József, soha nem unom meg szemlélni, ahogy Jézus alszik a karodban, közeledni sem merek, míg Ő alszik a szíveden. Helyettem is öleld át szorosan, adj csókot a fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza a csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen.”
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
