Isten szolgája Esterházy János címmel jelent meg a III. emlékkönyv Molnár Imre szerkesztésében, már hagyományosan a Magyar Egyháztörténeti Enciklopedia Munkaközösség (METEM) Budapest kiadásában.
A kötet a felvidéki magyarság mártír képviselője születésének 120. évfordulója alkalmából jelent meg.
A 444 oldalas kötet tartalmát, 80 szerző írását hét főcím alá sorolta be.
Bevezető gondolatok címszó alatt Marek Jedraszewski érsek, krakkói metropolita levele olvasható. Fr. Cebula Pawel OFM Conv. Minorita, akit sokan ismerünk, mivel gyakran megfordul tájainkon, ahol Esterházy Jánosra emlékezünk, „Legyünk bátor apostolai az igazságnak” címmel írja le gondolatait.
A kötetbe bekerültek Esterházy-Malfatti Alice „Apám élete a szeretetre épült” című gondolatai, majd Gál Sándor, a közelmúltban elhunyt költőnk „Veszteségeink” című verse, mely azokról szól, akik „önként vállalták az utat”, mint Esterházy János is.
A könyv tartalmának, fejezeteinek többi szerzőjét hosszan lehetne sorolni. Azok a hazai, lengyel, szlovák, magyar történészek, politikusok, közéleti személyiségek, költők, filozófusok, civilek, újságírók és egyszerű közemberek szólalnak meg, akik erényt, példát, hitvallást merítettek Esterházy életéből, hitvallásából.
A könyv ajánlását Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár írta: Esterházy János minden körülmények között példát mutatott a nemzeti összetartozásra, a nemzettársaink melletti kiállásra és a szülőföldön való megmaradásra. Hagyatéka arra buzdít mindnyájunkat, hogy kiálljunk értékeink és közösségeink mellett.
Az ajánlás másik közvetítője, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország vatikáni nagykövete Rómából ezzel a mondattal vezeti be mondandóját:
„Minden úgy van jól, ahogy a Jóisten akarja. Ha Ő jónak tartotta ezt, akkor ez nekem is jó. Ki vagyok én, hogy a Jóisten akaratát ellenezzem?” Ezzel a lelkülettel vállalta Esterházy János a kényszermunka és a börtön szenvedéseit, egy valóságos kálváriát, ami éppen hatvan évvel ezelőtt ért véget a csehszlovákiai Mirov várbörtönben. Személye valamiképpen megtestesíti a közép-európai népek egész huszadik századi drámáját.”«
Molnár Imre a szerkesztő utószavában írja: „.. a könyv megjelentetését indokolja, hogy 2019. március 25-én, Krakkóban, a vatikáni Szentszék engedélyével, ünnepélyes körülmények közepette megkezdődött az Isten Szolgája titulussal felruházott Esterházy János boldoggá avatási eljárása.
Az eljárás egyik nem titkolt célja, hogy összegyűjtse a néhai mártír politikus életére vonatkozó legfontosabb információkat, mindazokat, melyek segíteni tudják a boldoggá avatási eljárás különböző bizottságainak munkáját.”
Dr. Prokopp Mária emeritus professzor a borítólapon a következő gondolatokkal zárja a könyvet: „Esterházy János számomra a XX. század Szent László királya, aki a lengyel édesanyától örökölt szép termetével, kivételes tehetségével Krisztus megjelenítője volt a magán- és a közéletben egyaránt. Tudott megbocsátani, szolgálni és szeretni minden embert, minden körülmények között, és életét fel tudta áldozni honfitársaiért. Ő a XX. század hős végvári vitéze, aki emberségből példát, vitézségről formát ad a MA emberének is.
Aki a kereszténységnek viseli pajzsát! Isten szolgája Esterházy János eszménye ma is megvalósítható! Tisztelete erre hívja fel a figyelmet! Kövessük az ő krisztusi életvitelét!”
A könyv kapható Alsóbodokon az Esterházy János Zarándokközpontban.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
