Október 4-én este a TA3 televízió A nap témája című műsorának vendége Forró Krisztián, az újonnan alakult, magyar pártokat egységesítő Szövetség elnöke volt. Az aktuálpolitikai és közéleti témákkal foglalkozó műsorban Peter Bielik műsorvezető felvezetőjében úgy fogalmazott, a Szövetség azért jött létre, hogy a Szlovákiában élő magyar és más nemzetiségeknek erős parlamenti képviselete legyen. Az együttműködést az ĽSNS-vel és a Smerrel már előre kizárták – jegyezte meg.
Érintett témák: a Szövetség megalakulása, a gyűjtőpárt programja, az ország területi felosztása, Beneš-dekrétumok, bocsánatkérés, a parlamentbe való jutás esélyeinek latolgatása. A beszélgetés során Forró Krisztián jól szerepelt, bár voltak pillanatok, amikor biztosan úgy érezte: falra hányt borsó, amit mond. Mindenképpen tanulságos félóra volt: megtudtuk, hogyan gondolkodik a magyarokról egy szlovák értelmiségi.
Szerepel-e az autonómia a programban?
Forró arra a felvetésre, hogy sokáig tartott, míg egységbe tömörültek a magyar képviseletért küzdő pártok azzal felelt, hogy 1998-ban ez a folyamat közel négy évig tartott, pedig azokban a pártokban sokkal több volt az ideológiai hasonlóság. Az Összefogás, a Híd és az MKP egységesülése során az ideológiai és véleménykülönbségeket is össze kellett fésülni – magyarázta. Forró kijavította a műsorvezetőt, aki szerint arról is meg kellett egyeznie a három pártnak, hogy a közös programban szerepeljen-e az autonómia szó. A Szövetség elnöke megjegyezte, nem ebben kellett megegyezni, de abban, ki hogyan képzeli az önkormányzatiságot. Hozzátette, nem szereti az autonómia kifejezést, mivel az emberek többsége ez alatt a határok módosítását érti. „Erről szó nincs, mi tiszteljük Szlovákia határainak sérthetetlenségét” – mondta.
Az egységbe tömörült három párt céljait Forró úgy fogalmazta meg, elsődlegesen az országban élő magyarok és más nemzetiségek, valamint a régió (Dél- és Kelet-Szlovákia) képviselete – az itt élő emberek gondjaira reflektálva, azokra megoldást keresve. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy parlamenten kívül ez nehéz, ezért feladatunk, hogy a Szövetséget bejuttassuk a törvényhozásba, hogy közösségünk hallathassa a hangját” – fogalmazott.
Zavart keltő témákkal foglalkozik a Szövetség?
A műsorvezető megkérdezte, miért nem tartják megfelelőnek az ország jelenlegi területi felosztását, és mit változtatnának rajta. Forró, mint mondta, a természetes régiókat tartaná előnyösebbnek, nemcsak a magyarlakta területeken, de az északabbra fekvő régiókban is, mint az Erdőhát vagy a Szepesség. „Ezek a régiók évszázadokon keresztül jól működtek. A jelenlegi területi felosztás azonban az embereket nemcsak járások mentén, de megyei szinten is elválasztja” – érvelt. Forró működő példákat hozott több nyugat-európai országból, ahol már rájöttek, hogy a természetes régiók létrehozását kell támogatni.
Bielik felvetette, hogy a területi felosztásról mindig a politika dönt, rosszabb esetben háború. Nem tagadta, hogy a jelenlegi felosztás, melyet Vladimír Mečiar kormánya vezetett be, egyértelműen a magyarok ellen irányult, hogy szétszabdalja a természetes magyar tömböket. Rámutatott azonban: ha ehhez nem találnak alkotmányos többséggel politikai támogatókat, akkor ez csak téma marad. „Egy olyan téma, amely újból csak a zavarkeltésre alkalmas, ami a határok megváltoztatására irányul” – fűzte hozzá. Forró arra hivatkozott, a Szövetség nem egyedül látja úgy, hogy a jelenlegi megyerendszer elhibázott. „A természetes régiók, mint olyanok, alapul szolgálnának az új területi felosztásnak. Igen, előfordulhat, hogy lesz olyan megye, ahol a magyar közösség kerül többségbe” – vélekedett, hozzátéve azonban, hogy nem ez a cél. „Azt szeretnénk, hogy az új területi felosztásban vegyék figyelembe a természetes régiókat” – jelentette ki. Ehhez partnereket keresnek a szlovák pártok között is. Mindenkit szívesen látnak, akinek fontos az ország sikere, a régiók fellendülése, az itt élő nemzeti közösségek boldogulása, mondta.
Örökzöld Beneš és a háborús bűnös magyarok
Arra a kérdésre, hogy hogyan szándékozzák kivenni a szlovák jogrendből Beneš rendeleteit, Forró elmondta, a 146 dekrétumból 13 közvetlenül érinti a magyar és német közösséget, további 20 pedig közvetlenül. „Nem arról van szó, hogy az összes dekrétumot megkérdőjelezzük. Csak azokat, amelyek miatt a mai napig háborús bűnösök vagyunk” – emelte ki.
„Háborús bűnösnek nézek ki?” – intézte hirtelen kérdését Bieliknek. „Nem, nem néz ki úgy” – érkezett a gyors válasz. „Nos, ezek alapján a dekrétumok alapján az vagyok, és nem csak én, de a gyermekeim is” – jelentette ki Forró. Bielik hitetlenkedve értetlenkedett, hogy ezt mégis mire alapozza. Ezt követően hosszú percekig magyaráznia kellett a Szövetség elnökének, hogy a Beneš-dekrétumok máig érvényben vannak és hivatkozási alapul szolgálnak a szlovák jogrendben. Forró azt is felemlegette, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 1991-es nyilatkozatában már elnézést kért az itt élő németektől. „Ezt a gesztust hiányoljuk mi, magyarok a mai napig, ami a békés együttélést segítené elő” – jelentette ki. A Szövetség elnöke hangsúlyozta, a kollektív bűnösség elvének eltörlését csak közösen, az érintett felek bevonásával tudja elképzelni.
Bocsánat, bocsánat, bocsánat
Ekkor Bielik közbevágta, ha a szlovákoknak kell bocsánatot kérnie a magyaroktól, akkor az már nem kölcsönös megoldása a dolognak, sőt az már egyoldalú aktus lenne a szlovákok részéről – vélekedett. Ekkor egészen szürrealisztikus képek pereghettek le a műsort nézők előtt: Bielik felemlegette az 1919-es vörös terrort, a bécsi döntést, az 1968-as prágai tavasz leverését. Forró közbeszólt, hogy nem érdemes keverni az almát a körtével. Türelmesen elmagyarázta, hogy a Csehszlovákiában élő magyar közösség tagjai nem önszántukból lettek az ország állampolgárai, fejük felett húzták meg a határokat, nélkülük döntöttek a nagyhatalmak. „A felsorolt problémákat a két országnak kell elintéznie egymással. Igazán sajnálom, de a Varsói Szerződés értelmében küldtek Csehszlovákiába magyar katonákat, nem pedig mi, csehszlovákiai magyarok vonultunk be oda” – mutatott rá. Ezzel Bielik időt nyert, és sikerült közben mélyebbre ásnia emlékezetében: újra felcsillantotta történelmi tudását. Eszébe jutottak korábbi, 19. századi sérelmek is, mint például a szlovák gimnáziumok elmagyarosítása, a Matica slovenská betiltása.
A magyarokkal az a legnagyobb baj, hogy még itt vannak és sokan vannak
„Ezekről beszélhetünk, nem vagyok ellene, de ha egyszer a németektől már sikerült bocsánatot kérni, rendezték az ügyet, miért nem várható ez el a magyar féllel szemben?” – kérdezte Forró, visszatérve az eredeti témára. Ekkor bújt ki a szög a zsákból, és megtapasztalhattuk, hogy egy tájékozott, művelt szlovák ember mit gondol a magyarokról. „A németekkel nem voltak olyan nagy problémáink, és nincsenek itt hatszázezren” – bukott ki a gyors és őszinte válasz Bielikből. Nem derült ki, milyen nagy problémák azok, de magyarra fordítva, a legnagyobb bajuk velünk az, hogy még itt rontjuk a levegőt, és többen vagyunk a kelleténél. A műsorvezető elegánsan rámutatott: a németek a csehek problémáiꓼ ott sem kapták vissza az elkobzott vagyont és a Beneš-dekrétumok is máig érvényben vannak. Továbbra is túlzónak találta, hogy a szlovákok kérjenek bocsánatot. Miért ne lehetne ez kölcsönös bocsánatkérés mind magyar, mind a szlovák fél részéről – tűnődött. Felötlött benne egy történészekből álló komisszió gondolata, „akik valóban tudják, mi és hogyan történt”.
Lehetetlennek tűnt abban a műsoridőben meggyőzni őt. Forró kicsit belefáradva és beletörődve azzal zárta, igen, szükséges a kölcsönösség, de abban már nem értett egyet, hogy szakértőkre bízza az ügy megoldását. „Mindenképpen nekünk kell megoldanunk” – nyilatkozta.
A Szövetség a harmadik legerősebb szlovákiai párt
A Szövetség parlamentbe jutásának esélyeit latolgatva Forró tényként kezelte, hogy az ország lakosságának mintegy 8,5 százaléka magyar nemzetiségű. „Ennyien vagyunk” – mondta, hozzátéve, nem szeretne találgatásokba bocsátkozni. „Egy biztos: ha odafigyelünk a déli és a keleti régiókban élők gondjaira, megoldjuk azokat, akkor remélem nemcsak ennek a három pártnak a szövetségeként működünk majd, de az itt élők szövetségesei is lehetünk” – vélekedett. Nem felejtette el megjegyezni, hogy a Szövetségnek jelenleg 311 polgármestere van országosan, 43 megyei képviselője és 3 alispánja. „Ebben a tekintetben a harmadik legerősebb szlovákiai párt vagyunk” – emelte ki. Ennek megfelelően készülnek a jövő évi, összevont önkormányzati és megyei választásokra.
Arról, hogy mely pártokkal tudja elképzelni a Szövetség az együttműködést, úgy nyilatkozott, mindenkivel, akinek fontos az ország sikere és az itt élő nemzeti közösségek fejlődése. „Biztosan keresünk partnereket ehhez. Tekintettel arra, hogy amikor magyar párt jelen volt a parlamentben, az a kormányok stabilitását is jelentette egyben. Ezt a stabilitást fel tudjuk kínálni a jövőben is, ez fontos és vonzó szempont” – fogalmazott.
(SZE/Felvidék.ma)
