November 19-én kellett volna délben ünnepélyesen felavatni Győrfy Lajos Thököly lovas szobrát a késmárki vár előtt, mely Magyarország ajándéka. Ez is előrelépés, mert amikor testvére, a szintén szobrász Győrfy Sándor Kassára készítette II. Rákóczi Ferenc szobrát, Mikuláš Dzurinda, akkori szlovák kormányfő nem engedélyezte a lovas szobrot.
Az avatás azonban betegség miatt elmaradt, átadására jövőre kerül majd sor.
Kíváncsi voltam az alkotásra, így felutaztam Késmárkra. A szecessziós állomásépület még áll, mely 1906. október 30-án fogadta a fejedelem hamvait. Majd megindult a menet, mely az új evangélikus templom előtt állt meg.
A kripta 1909-ben elkészült. A fejedelem hamvai azóta ott pihennek.
Mauzóleumának ajtaja kovácsoltvas munka, felette a család címere. A bejárat sgrafitto-díszítéssel van ellátva. A jobboldali falba illesztették az izmidi temetőből hozott eredeti sírkövet. A másik oldalon a Holló Barnabás alkotta Thököly reliefkép és címer áll.
Számos magyar turista rója le kegyeletét a kriptában, erről tanúskodik a sok koszorú.
A fejedelem a várban született 1657. szeptember 22-én, de nem sokat tartózkodhatott szülőhelyén. Felső-Magyarország fejedelme csak három évig volt (1682-85), Erdély élén 1690-ben egy hónapot állt. Izmidben fejeződött be hányatott élete, 47 éves korában (1705. október 25.). Amit elkezdett, nevelt fia folytatta.
Az állomásról tíz perc alatt a várnál voltam, ahol már távolról láttam a becsomagolt alkotást. A fejedelem aggódó pillantása jól kivehető, mert a szobor fejét nem takarták le.
Külön szikladarabon olvasható két nyelven:
„Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, a Habsburg-ellenes felkelés hadvezére, Késmárk szülötte.”
Felső-Magyarország alatt bizonyára sokan a mai Szlovákia területére gondolnak, holott az csak a Felvidék keleti része és néhány délebbre fekvő megye.
Reméljük, az alkotást mihamarább felavatják. Bizonyára dísze lesz a városnak.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
