A nemzeti újrakezdés éve után, melynek jegyében az elmúlt 2021-es tematikus év eseményeit szervezte a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a mostani évet a cselekvő nemzet évének hirdette meg. Ennek részleteit ismerhette meg ma a hazai és a külhoni sajtó.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, miután köszöntötte azokat az újságírókat, akikkel először találkozik az új évben, azonnal a témába vágva leszögezte, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai alap, ha egy erős Magyarországról tudunk beszélni. Olyan országról, amely biztos pontot jelent, mert ki tud állni a határon túli magyarok érdekében akár a Magyar Országgyűlés, akár Brüsszel, akár a közép-európai összefogás fórumain. Reméli, hogy egy ilyen Magyarországra a külhoni nemzetrészek felnéznek és támogatják céljai elérésében.
2010 óta az a célunk, hogy Magyarországot egy gyenge országból egy életerős, cselekvőképes országgá tegyük – kezdte részletes elemzését. – Tizenkét év elmúltával már tudunk eredményekről beszélni, és ezeket az eredményeket szeretnénk folyamatosan bemutatni. Eredményeinket csak együtt tudjuk megvédeni.
2022 a választások éve. Százkét éve azoknak a magyaroknak, akiket a határon túlra kényszerített a történelem, valamint utódaiknak a legfőbb vágya volt, hogy újra magyar állampolgárok legyenek, és jogaikkal élni tudjanak.
Az egyik legfőbb állampolgári jog a választási jog. Arra kér minden állampolgárt, hogy 2022-ben éljen ezzel a jogával, és választásával járuljon hozzá, hogy ne csak országgyűlésről beszélhessünk, hanem az országgyűlés egyben nemzetgyűlés is legyen. Ezért is mondjuk azt, hogy 2022 a cselekvő nemzet éve.
Az elmúlt években a külhoni magyar közösségekkel együtt határoztuk meg a célokat, és közös munkával értük el a sikereket. Az egyik ilyen cél volt a magyar állampolgárság, amelyet 2010. május 26-án fogadott el az Országgyűlés. Azóta 1 millió 172 ezer magyar kapta meg vagy kapta vissza a magyar állampolgárságot, ami által közjogilag is a magyar nemzet részévé váltak. Folyamatosan erősítettük a magyar–magyar kapcsolatrendszert, és a támogatásainkat is folyamatosan terjesztettük ki szinte minden magyar nemzetrészre.
Mondhatjuk, hogy cselekvő nemzet vagyunk, mert erős intézményrendszert építettünk ki, gondoskodunk a közösségekről, élhető és megtartó szülőföldjükről.
Egységes, erős érdekképviseletet építettünk ki, illetve a már létezőket jelentősen megerősítettük az elmúlt években.
A magyarságnak legalább számarányának megfelelően kell képviseltetnie magát a politikai intézményrendszer különböző szintjein, s az utódállamok parlamentjében. Ez majdnem mindenütt megvalósult, és remény van arra, hogy a felvidéki magyarság összefogásának is sikerül a közeljövőben.
Fokozatosan, évről évre növekedve értük el eredményeinket, például azt, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában 300 ezer gyereknek tesszük lehetővé az anyanyelvi oktatást. Egyre inkább odafigyelünk a sportra, ezért tavaly 1500 iskolába tudtunk eljuttatni sportszertámogatást. 1600 külhoni templomot, illetve egyházi közösségi épületet sikerült felújítani vagy felépíteni. Folyamatosan erősítettük a kapcsolatrendszereket az önkormányzatok között. Közreműködésünkkel 2015 óta ezer új testvérvárosi kapcsolat jött létre a Kárpát-medence települései között.
Fotó: Cservenka Judit
Az erős intézményrendszer azt jelenti, hogy folyamatosan és kiszámíthatóan kell a fenntartást biztosítanunk, az oktatást minden magyar gyerek számára elérhetővé kell tennünk. Ehhez hozzátartozik az „okos doboz” és annak folyamatos bővítése is. Reméljük, hogy a korszerű eszközökkel való ellátás és az iskolák felújítása nyomán még jobban megnő a magyar oktatás iránti igény. A gondoskodó közösség azt is jelenti, hogy a kisgyermekes családoktól az idősekig kiterjed a támogatás, szeretnénk közülük minél több felé kinyújtani a segítő kart. A Vajdaságban kialakítottuk a tanyai, falugondnoki rendszert, ezt szeretnénk másutt is megvalósítani. A járványhelyzet mindenre rányomja bélyegét, de bebizonyítottuk, hogy ilyen körülmények között is működik a védőháló.
A jó gyakorlatokat szeretnénk kiterjeszteni minden külhoni régióra: a megváltozott munkaképességű emberek számára létesített munkahelyektől a szakképzés fejlesztéséig. A vállalkozókat és a szakképzést össze kell kapcsolni. A külhoni magyar vállalkozók mentorprogramjában 500 vállalkozó dolgozik együtt. A működő régiós vállalkozói fórumok alapján egy egységes Kárpát-medencei vállalkozói fórum jön létre a közeljövőben. Mindez annak a törekvésnek a jegyében, hogy a fiatalok ne külföldön találjanak munkát, hanem otthon.
Végül a választásokról szólt az államtitkár, amelynek eredménye érinti a Kárpát-medencében és a diaszpórában élőket is. Kérte a sajtó képviselőit, hogy emlékeztessenek a regisztrálásra, arra, hogy aki magyar állampolgár lett, az éljen szavazati jogával. Szavazási levélcsomagjukat elküldhetik postán, de leadhatják a külképviseleteken vagy itthon.
Potápi Árpád János az elterjedt jelmondattal fejezte be tájékoztatóját: Magyarország előre megy, nem hátra. Végül a sajtó számára levetítettek egy rövid részletet a Megtartó szülőföld című filmösszeállításból.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
