Huszonhetedszer tartották meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2022. április 23–24-én XXVII. alkalommal rendezte meg Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját Jövőkép a közoktatási reformok jegyében címmel.

A 27. alkalommal megrendezésre kerülő szakmai konferencia a felvidéki magyar oktatásfejlesztést vázolta fel, a szlovákiai magyar pedagógusok számára a továbblépés lehetőségeit neves hazai és magyarországi szakemberek közreműködésével.
Morvay Katalin, a pozsonyi alapiskola és gimnázium igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, háláját fejezte ki, hogy újra együtt lehetnek ezen a találkozón, örülhetnek a viszontlátás örömének.

Az elmúlt időszakban a szövetségnek több oszlopos tagjától, lelkes munkatársától, tisztségviselőitől kellett búcsút vennie, akikre egyperces néma tiszteletadással emlékeztek a jelenlévők.

Ünnepi köszöntőt mondott Michal Domik, Rozsnyó polgármestere. A rendezvény házigazdája örömét fejezte ki, hogy két nehéz év elmúltával újra otthont adhatnak a rangos eseménynek.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Találkozója több mint két évtized óta kiemelkedő esemény. Fekete Irén, a szövetség elnöke beszédében köszönetet mondott a pedagógusoknak a segítségért, amit a háborús menekülteknek nyújtanak, hogy gyűjtést szerveztek, kapcsolatokat teremtettek és bebizonyították, hogy a felvidéki magyar pedagógusoknak helyén van a szívük. „A jövőre kell vetni vigyázó tekintetünket, különösen nekünk, akik gyermekekkel és azok jövőjével foglalkoznak.“ A rozsnyói találkozó 2022-es jelmondata a pedagógia jövőképét vetíti elénk és jelöli ki az utakat a közoktatási reformok irányába. A világban végbemenő technológiai fejlődés olyan mértéket öltött, hogy a jelenlegi pedagógia nem képes vele lépést tartani. Az informatikai fejlődés és az internet megváltoztatta a fejlődés irányvonalát. Ebben a környezetben kell helytállnia a felvidéki magyar iskolahálózatnak, amelyben 653 intézmény 52 ezer tanulója kap az anyanyelvén oktatást, immár az óvodától az egyetemig – emelte ki Fekete Irén.

Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében megerősítette, hogy a magyar kormány célja és nemzetpolitikai stratégiája nem változott, mely stratégia meggyőződésük szerint biztosíthatja a világon szétszóródott, szétszórt magyarság fennmaradását, összetartozását és gyarapodását. A pedagógusokra roppant fontos szerep hárul a jövő, a gyerekek jövőjének alakításában.

Elkötelezett segítőkre, iránymutatókra van szükség, akik rendelkeznek mindazon adottságokkal, amelyekkel tanítványaikat hozzá tudják segíteni ahhoz, hogy értelmesen tudjanak gondolkodni, jót akarjanak és bírjanak tenni, boldog felnőttekké válhassanak, olyanokká, akik magyar identitásukat vállalva szülőföldjükön akarnak és tudnak boldogulni.

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az elmúlt négy évben sokféleképpen nyújtott támogatást a külhonban működő civil szervezetek munkájához, az általuk szervezett programok megvalósításához. Munkatársaimmal együtt szívügyünkként tekintettünk az elvégzendő feladatokra, a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk hozzájárulni a kapcsolatok erősítéséhez, a problémák megoldásához, a kérelmek teljesítéséhez. Megígérhetem, hogy amennyiben lehetőségünk lesz rá, a magunk részéről ezután is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az anyaországban és a külhonban élő magyarokat ne szakíthassák el egymástól a határok“ – mondta Lőrinczi Zoltán.

A Jövőkép a közoktatási reformok jegyében szakmai konferencián Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója Bevezető gondolatok az átalakuló közoktatásról címmel tartott előadást. „Gondolkodásunkban a gyereket kell középpontba helyezni. A 21. században újra kell értelmezni a tudást. A tudás forrása a tanulás, a tanulást kell előtérbe helyezni a tanítással szemben. A gyerek máshol is tanul, a tanulási környezetek gazdagodtak, az iskola elvesztette monopóliumát.“ Hozzátette, az a legfontosabb feladat az iskolában, hogy minél gazdagabb tanulási környezetet biztosítsanak a gyermekeknek. Több mérés is azt igazolja, hogy a gyerekek az iskolában nem érzik jól magukat. Motiválatlanok, mert nem együttműködésen alapuló, nem élményszerű, nem játékos, nem kísérletező oktatást kapják. Ragaszkodni kell a minőségi iskolákhoz, melyek eredményesek, hatékonyak és méltányosak.

A közoktatás tartalmi megújításának stratégiájáról Martin Kríž, a SZK Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának főosztályvezetője tartott előadást. Kiemelte a kritikus gondolkodás és a kritikusan gondolkozni közti különbséget. A gyerekeket arra kell megtanítani, hogy gondolkodjanak kritikusan és nem kritikus gondolkodásra biztatni. Előrelépés lenne a jövőre nézve a gondolkodásmód-változás. Az oktatási programok az iskola igényeihez kell, hogy igazodjanak. Az alapvető tanítási készség nem a tananyag szóról szóra való „elmondásán” alapul, a diákokat végig kell vezetni a tananyagon.

A közoktatás intézményrendszerének fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást Tamás Erzsébet, a Rozsnyói Városi Hivatal vezetője. Elmondta, „kiemelten fontos, hogy (kis)iskoláink kistérségi együttműködéseket alakítsanak ki egyrészt más (kis)iskolákkal, másrészt azokkal a teljes szervezettségű alapiskolákkal, melyekben a tanulók a felső tagozatos tanulmányaikat folytatják.

Középiskoláink megmaradásának érdekében feltétlenül ápolni és fejleszteni kell azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak az alapfokú és középfokú oktatás kapcsolatának elmélyítésére, akadálymentesítésére.

Meg kell értetni pedagógusainkkal, az iskolafenntartókkal, szülőkkel, hogy önmagukká csak akkor válhatnak, önmaguk csak akkor maradhatnak gyermekeink, ha a tudást és a tapasztalatokat anyáik nyelvén fogjuk beléjük csepegtetni. Számunkra ez nem kérés, kérdés, hanem kötelesség!“

Szőköl István, a Magyar Tanítási Nyelvű Oktatási Intézmények Pedagógiai Módszertani Központ igazgatója az Új kihívások a pedagógusok szakmai fejlődésében címmel tartott prezentációt. Több témát említett előadásában, többek között a törvénymódosításokról és a tantervi reformokról, valamint a különböző képzések fontosságáról beszélt. „A vezetőképzés célja a vezetői tevékenység ellátásához szükséges olyan szakmai kompetenciák elsajátítása, mely feljogosít intézményvezetői, azaz iskolai gyakorlatban vezetői beosztás betöltésére.“

A rendezvényen, gálaműsorral egybekötve, átadásra kerültek a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által alapított díjak, melyek a legrangosabb elismerésnek számítanak.

Azok a pedagógusok részesülhetnek a kitüntetésben, akik a jelölések alapján és munkájuk során jelentős nevelői és oktatási eredményeket értek el, sikeresen alkalmazzák a pedagógiai módszereket az oktatásban, a tehetséggondozásban vagy a nevelés területén, a pedagógiai-közéleti tevékenységükkel példával szolgálnak környezetük számára, illetve szlovákiai magyar közösségünk értékeinek gyarapításán fáradoznak.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, illetve Vörös Mária és Hack László alelnökök adták át Darázs Rozália szobrászművész bronz kisplasztikáját és a szövetség emléklapját.

A tehetségek felkarolásáért és gondozásáért Benicky Andrea (Dobó István Alapiskola, Nagyszelmenc) és Ferenczi Éva (Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Komárom) kapott díjat. Kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményekért Illés Judit (Tompa Mihály Alapiskola, Rimaszombat) és Várady Kornélia (Kóczán Mór Alapiskola, Csallóközaranyos), az óvodapedagógusok, nevelők és szakszolgálatot ellátó SZMPSZ-tagok részére, kiváló módszertani és nevelési eredményekért Kiss Katalin (Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda, Apácaszakállas) és Manó Ivett (Meseország Óvoda, Nagyfödémes) részesült elismerésben.

A szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységért Simon Attila (Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Komárom) és a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara (Sopron) kapott díjat.

Pedagógus életpálya díjat Korda Edit (Magyar Tannyelvű Alapiskola, Deresk), Fazekas László (Buzitai Alapiskola) és Andrássy Katalin (Komáromi Művészeti Alapiskola) vehetett át.

A Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat posztumusz Szigeti László (Párkány) és az Ádám Zita vezette Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ kapta.

A találkozó vasárnap Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával zárult.

(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)