(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet minden választás után, lehetőleg a következő napon megtartja értékelő sajtótájékoztatóját – mondta Kántor Zoltán igazgató. Különösen érvényes ez a szándék most, amikor április 3-án Magyarországon is, Szerbiában is sikeres, a két közösség egymás iránti érdeklődését is erősítő választás történt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszönetet mondott mindenkinek a magyar választáson való részvételért, támogatásért. Külön köszönetét fejezte ki a határon túl élő magyaroknak a regisztrációért és szavazataik eljuttatásáért. Bár egészen pontos adatok még nincsenek, de a tendenciák jól láthatók:

2018-ban a levélszavazásra 378 442 külhoni magyar állampolgárságú regisztrált, most 456 129. Négy éve 266 597 fő szavazott, közülük 84,57% volt érvényes. 2022-ben 307 202 szavazat érkezett, az érvényesség százalékát még nem tudni, de feltehetően magasabb lesz, mint 2018-ban, hiszen már kialakult a gyakorlat.

Területek szerint részletezve: a főkonzulátusok közül Csíkszeredában 139 783, Szabadkán 60 913, Kolozsváron 65 474, Eszéken 390, Lendván 149, egyéb városokban 5840 szavazatot adtak le, míg a NVI-hez közvetlenül 34 653 érkezett be.
A 2018-2022-es adatok között 77 680 regisztráló és 40 605 levélszavazó a többlet.

Potápi Árpád János végül köszönetet mondott a külhoni magyar pártoknak, szervezeteknek, egyházaknak, mindazoknak, akik segítettek a kampányban, a buzdításban és a szervezésért a főkonzulátusoknak, valamint a külképviseleteknek a világ távoli országaiban.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a külhoni szavazásról, valamint a szerbiai választások magyar vonatkozásairól tartott sajtótájékoztatón a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. fővárosi székházában 2022. április 4-én. Az előző napi magyarországi országgyűlési választásra 456 129 külhoni magyar regisztrált, azaz 78 ezerrel többen, mint négy évvel ezelőtt; a levélszavazatok száma több mint 40 ezerrel nőtt.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról szólt, hogy a három szerbiai választással jövőt választottak, alapjaiban teremtve meg az ott élő magyarság lehetőségeit.

A parlament 250 helyéért 19 listán versenyeztek, a köztársasági elnöki címnek 8 jelöltje volt, míg önkormányzatot 12 község, 2 város, köztük Belgrád választott.

A vajdasági magyarok számára mindhárom választás egyformán fontos volt, de életbevágónak érezték azt is, hogy a Fidesz-KDNP szövetség a negyedik választást is megnyerje, mert a most negyedszer is kormányt alakító szövetségen kívül rájuk, vajdasági magyarokra senki soha ajtót még nem nyitott. Ezért nagyon meglepődne, ha a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok és szerbek(!) körében 95% alá menne a támogatottság.

A törvényes kereteket át nem lépték, de a lehetőségek végéig elmentek, azaz technikai segítséget nyújtottak a 70 ezernél több választásra jogosultnak. A VMSZ elnöke biztos abban, hogy a levélszavazatokból minden ötödik vajdasági.

A szerbiai választásokkal kapcsolatban azt mondta el Pásztor István, hogy ők buzdították Aleksandar Vučić elnököt, hogy induljon el másodszor is. A többi elnökjelölt közül egyiknek sem volt egyetlen szava sem a vajdasági magyarokról a kampány során – némelyikük talán azt hiszi, hogy 1956-ban kerültek oda – míg Vučić háromszor is utalt beszédeiben a VMSZ-re.

Kántor Zoltán (Fotó: Cservenka Judit)

A parlamenti választáson 6 mandátumot szereztek, ami jelentőségében nagyobb, mint a 2020-ban elért 9, mert a listák magas száma miatt olyan elaprózódott mindegyikben a képviselők száma, hogy a VMSZ nemcsak önálló frakciót alakíthat, de a különböző politikai kombinációkban is tényező lett, tekintélye erősödött.

Csodálatos nap volt, utalt mindkét választásra a VMSZ elnöke befejezésül, új lendületet kapott a magyar–szerb együttműködés, és a regionális politika felértékelődött. Köszönet a támogatásért, egy csapat vagyunk, ugyanazt a célt szolgáljuk!

(Cservenka Judit/Felvidék.ma)