Valaki azt írta egy kommentben, hogy amikor mi jártunk át Magyarországról Csehszlovákiába vásárolni a 90-es évek elején, szinte mindent, mert azzal jobban jöttünk ki a forint-korona árfolyammozgásoknak köszönhetően, a csehszlovák kormány nem tiltotta meg, hogy vegyek 15 műanyag lavórt, ha a kedvem úgy hozta.
Na hát ez az! Ugyanis az árfolyam miatt tudtál 15 lavórt venni kádárzombi, és nem azért mert Havel hatóságilag alacsonyan tartotta a lavór árát!
Megáll az eszem, hogy rengeteg felvidéki magyar első reakciója a benzinstopra egy odaszólás, odaköpés volt, hogy bezzeg így meg úgy… Bezzeg?
Nézd már meg, mennyi pénzt kaptál Orbánéktól az elmúlt 12 évben, hogy megmaradj, hogy fejlődj, mert a mostoha szlovák állam nonstop nem törődik veled!
Soroljuk a rengeteg segítséget? Gyermekek támogatása táborokkal, tanszerekkel, készpénzzel, kulturális programok ezreinek támogatása, fesztiválok, hogy vígan legyünk. Vállalkozók támogatása egyénenként több tízezer euróval, a nagyobbaknak százezrekben mérve. Tovább is van, mondjam még?
Anya csak egy van, és anya rengeteget adott, akár erőn felül is, hogy életben tartson minket, és mi, most, mint a neveletlen kölykök, nyüves 10-15 eurós benzinspórolás miatt mindent elfelejtünk!?
Sok szülő nevelő szándékkal ilyen hányaveti viselkedés esetén azt teszi, hogy kicsit hátralép, tessék, ha annyira tudsz követelőzni, akkor gyerünk, mutasd meg, hogy felnőttkorba értél, tartsd el magad.
Szóval gondoljuk át még egyszer ezt a benzindurcit, mert száz év után még mindig nem vagyunk felnőttek, mi félárva határon túli magyarok.
(Papp Sándor/Felvidék.ma)
