Május 27-én a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola negyedikes tanulói Csallóköz két néprajzi, illetve kultúrtörténeti hagyományával foglalkoztak.
Kevesen tudják, hogy a Kis-Dunán megmaradt vízimalmaink európai különlegességeknek számítanak. Egykori teljesítményük ugyan messze elmaradt a későbbi, gépek által működtetett hengermalmok teljesítménytől, de a víz, mint energiaforrás már sokkal kiszámíthatóbb volt, mint a szél.
A tanulók a gyakorlatban is kipróbálhattak egy kézi őrlőmalmot, amit egyes természeti népek a mai napig használnak. A búzából őrölt lisztet pedig egy gyors szitálással választhatták el a korpától.
A másik foglalkozás a csallóközi aranymosáshoz kötődött. Nem is tudatosítjuk, hogy talpunk alatt tonnaszámra hever az arany a Duna által évezredek alatt összehordott homokrétegben. A szépséghibája ennek a gazdagságnak, hogy az „aranyrögök” átlagos mérete a milliméter egyharmada.
A régi aranymosók a Duna homokpadjait kutatva fárasztó és a higany használata miatt nagyon egészségtelen módszerrel tettek szert némi megélhetésre.
A diákok mosótálakban találták meg a valódi aranydarabkákat egy marék dunai homok közt. Jó volt látni, hogy a mai gyerekeket is érdeklik és lekötik ezek az ősi tevékenységek, melyeknek semmi közük a modern elektronikus kütyükhöz.
(MP/zscorvin.sk/Felvidék.ma)
