A jászói Mécs László Szabadegyetem egyik izgalmas előadása a névadó papköltő üldözéséről szólt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) részéről.
Dr. Czapáry-Martincsevics András okleveles villamosmérnök, informatikai igazságügyi szakértő 2012 óta folytat kutatásokat a Hadtörténeti Levéltárban, majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Kutatási témája a történelmi egyházak államvédelmi és állambiztonsági ellenőrzése, melynek része a Mécs-kutatás.
Ügyeket, ügynököket, azok motivációit, beszervezésük körülményeit, a tartótisztek gyakorta felettébb érdekes – hogy ne mondjuk – zegzugos életpályáját próbálja értelmezni, hogy ennek segítségével jobban megértsük a Rákosi- és Kádár-diktatúra rendszerét.
Az elmúlt három-négy évben a Mécs László papköltőre vonatkozó anyagot kutatta. Előadásában Mécsről szóló dokumentumokat tekintette át a költő 1978-ban bekövetkezett haláláig.
Mécs és Salkaházi Sára kapcsolatát Kassa és Szepsi közelsége miatt említette, bár ez jóval korábban történt.
1924 táján megkereste és a papköltő véleményét kérte, mit szól írásaihoz. Levelezni kezdtek. Mécs azt tanácsolta, ne siesse el, ha majd 25–30 éves lesz, akkor érettebb munkát tud letenni az asztalra, jobb véleményt várhat.
1929-ben hosszabb vívódás után Sára szerzetes lett, s 1936-ban Brazíliában szeretett volna missziós munkát vállalni. Mécs ezzel kapcsolatban költeményt írt. „Misszionáriusok” volt a címe. Nemsokára kitört a háború és Salkaházi Sára életútja másképp alakult…
Mécs László párnája
Irdatlan mennyiségű dokumentumról van szó, 161 iratanyagról, melyek közül 48 ügynöki munkadosszié (ügynöki jelentések), 52 objektumdosszié (megfigyelések) és 42 vizsgálati dosszié (lefogott papok, vizsgált személyek jegyzőkönyvei). Egy-egy dosszié 3–500 oldalból áll. A peranyagokhoz az ítéleteket is csatolták.
Időrendben 1942. november 20-22-én kezdődik Mécs számontartása. Ekkor a magyar írók Lillafüreden konferenciát tartottak, ahol a magyar fejlődés távlatairól tanácskoztak. Ezen Mécs is felszólalt. Tehát ennek a rendezvénynek a jegyzőkönyvével kezdődik az életút megfigyelése és szinte a költő haláláig tart.
Ebből a 40 ezer oldalból az előadó csak szemezgethetett, hiszen reménytelen törekvés lenne bemutatni a teljes anyagot. Csupán néhány érdekesebb jelentést mutatott be, a teljesség igénye nélkül.
Tízéves kutatómunkája során előkerült dokumentumok szemléletesen bizonyítják az árulásban, vérben és terrorban született Kádár-rendszer katolikus egyház és ezen belül a betiltott szerzetesrendek tagjai ellen folytatott kitartó és kíméletlen, eszközeiben nem válogató harcát. Szomorú, sőt megdöbbentő a beszervezett ügynökpapok szerepe. Az természetes, hogy nem mindenki tudott ellenállni, de bizonyára nem voltam egyedül, akinek a beszervezett papok száma dermesztően magasnak tűnt. Sokszor zsarolással, az egyiket úgy vették rá, hogy könyveket lopott.
Három–négy éve foglalkozik Méccsel. Mellőzte az életrajzi adatokat. Csak röviden utalt rájuk. A jelentések szerzői szinte kizárólag ügynökpapok voltak: tehát téglák a hit falában. Ez kellően kifejezi a helyzetet.
Feszty Masa festménye
A világháború után Mécs elsősorban Csornán, de Bakonybélben, majd Pannonhalmán élt, leszámítva néhány települést, ahol csak rövidebb ideig tartózkodott. Csornán az emlékszobájában párnája, s Feszty Masa róla készült festménye látható, melyen napóleoni pózban áll.
A kommunista hatalomátvétel után Állami Egyházügyi Hivatalt hoztak létre, mely a politikai rendőrség fedőszerve volt. A megfigyelés célja rendszerszintű megfigyelés volt, a megmaradt szerzetesek közötti kapcsolatok fellazítása és a belső ellentétek nemtelen felhasználása.
1950. szeptember 7-én feloszlatták a szerzetesrendeket. Az elbocsátott szerzeteseket megfigyelték. Igyekeztek ellehetetleníteni a megmaradt bencéseket is. A 300 szerzetesből 70 maradhatott. Az egyik megfigyelési célpont éppen Pannonhalma volt.
Manipulálták a pannonhalmi főapát megválasztását. Erre Sárközi Pál főapát halála miatt adott volt a lehetőség (1957). Ezt rögtön nem sikerült a politikai rendőrség elvárásai szerint rendezni, de 1972-ben dr. Szennay András személyében már az ő ügynökük lett a főapát (előkerült 6-os kartonjának tanúsága szerint ügynökneve Szénási, majd Szemere László volt – bár nyomás gyakorlásával szervezték be, de 1973 után beszervezésének alapját átminősítették hazafiasra). A rendszerváltás után, 1991-ben lemondott. Öt jelölt közül választották 72-ben, akiknek zöme szintén tégla volt.
Mécs 1945 utáni göröngyös életútját az előadó letartóztatása, perbe fogása és elítélése során készült vizsgálati jegyzőkönyvek alapján állította össze. 1953. augusztus 22-én vették őrizetbe, amikor házkutatást tartottak nála.
A jelentés Rajnai Sándor államvédelmi őrnagy számára készült. Aláírója Gerő Tamás államvédelmi százados volt. A vizsgálatot Kiss Toldi Ferenc államvédelmi hadnagy folytatta le, mely 1953. augusztus 23-a és december 18-a között zajlott szinte megszakítás nélkül.
Mécs ugyanis természetesen továbbra is verselt. Vagy kétszáz költeményt írt. A Magyarok misekönyvében 25 verset adott közzé. A következő gondolatokat fogalmazta meg bennük: „Azért Uram, Hozzád hozom hazám, amelyet csonkaságba vert az őrült század, a rémuralmi lázak rontottak és történelmi lelke gyászt énekelt…” Vagy: „Uram, sok könnyünk és hazánk miatt adod meg kenyerünket, de több száz éve háborút nem nyertünk és nem is nyerünk meg, mert káromkodó nép vagyunk…”
A hatalomnak nem nyerték el a tetszését a következő sorok sem: „…De soha nem ihatta nyugodtan jó borát, Keletről ellenség, Nyugatról jó barát csalta ki tőle a szabadságot, szerencsét, híres örökségét, a hírhedt tál lencsét kínálva cserébe, s hogy ne legyen szentség, a rablásból jog lett, nagypecsétű szentség…”
Költő a ravatalon
Ez a kézirat több másolatban terjedt. A hatalom ezt nem nézte jó szemmel és úgy látta „jónak”, hogy lecsapjon a költőre.
Kiss Toldi állította össze a kihallgatási tervet. Az életrajzi adatokon kívül azt tudakolta, milyen néven élt jelenlegi lakhelyén, miért nem „az eredeti” Mécs László nevet használta? (Bár a költő hivatalosan felvette költői nevét, de 1945-ben, Magyarországra menekülése során jobbnak látta az eredeti születési nevét – Mártoncsik József – használni.) Milyen tartalmú verseket írt? Arra szólították föl, hogy nevezze meg demokráciaellenes verseit! Tudakolták, kiken keresztül terjesztette verseit, s ezek a személyek milyen politikai beállítottságúak voltak. Hol, kinél tartja a verseit, van-e a lakásán elrejtett vers, milyen más ellenséges tevékenységet folytatott?
Párhuzamosan tanúkihallgatásokat is foganatosítottak. Ezek a személyek mindannyian „kéznél” voltak, mert sokéves börtönbüntetésüket töltötték.
A vizsgálati szakaszban Elekes József nevű, „Mózes” fedőnevű fogdaügynököt telepítették mellé, aki tizenkét éves börtönbüntetését töltötte, mert egy bencés paptanár vezette ifjúsági szervezkedés tagja volt. A politikai rendőrség 1952-ben szervezte be. Munkáját „kifogástalannak” minősítették. 47 oldalnyi kézzel írt jelentést adott le! Mécs bizalmát sajnos megnyerte, így a nyomozást segítő információkat továbbított.
A közönség (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az előadó ezek után ismertette a három államvédelmi tiszt életpályáját. Kiss Toldi Ferencet századossá léptették elő 1958. november 7-én, s tiszttársaival iddogált ennek örömére a kantinban. Kádár akkor tartott éppen beszédet Angyalföldön. Beszélgetés közben ezt kommentálták. Kiss Toldi ekkor arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy Kádár János, Apró Antal, Dobi István és Marosán György is Nagy Imre kormányában vállaltak szerepet, így őket is fel kellene akasztani! Ezért 1959. március 18-án a népi demokratikus államrend elleni izgatás, garázdaság, valamint hatóság elleni erőszak büntette miatt, két év és hat hónap börtönbüntetést szabtak ki rá! A sors különös fintora, hogy az általa vizsgált Mécs Lászlót ugyanezen paragrafusok alapján ítélték el 1954-ben!
Dr. Gerő Tamás a svábok háború utáni kitelepítéséért felelős. 1956-ban közreműködött Maléter Pál elfogásában, amikor a szovjetekkel tárgyalt azok kivonulásáról Tökölön. 1959 után minden előképzettség nélkül a Nemzetközi Koncert Igazgatóság helyettes vezetője lett. 1964 után a TESCO külkereskedelmi vállalat főosztályvezetője. Igaz, németül és angolul középfokon tudott.
Rajnai (eredetileg: Reich) Sándor 1954-ben megkapta a Vörös Csillag Érdemrendet. Rajnai is 1956-ban közreműködött Maléter elfogásában, amikor a szovjetekkel tárgyalt Tökölön. Majd megszervezte és lebonyolította Nagy Imre és társai romániai letartóztatását és hazaszállítását, ezt követően felügyelte a pert és a kihallgatásokat. Kádár bizalmi embere volt. Államvédelmi tábornokként a III. Főcsoportfőnökséget vezette közel 10 évig. Később bukaresti és moszkvai nagykövet lett. Kádár javaslatára beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába. 1992-ben Izraelbe távozott, majd 1993-ban az USA-ba. Detroitban hunyt el 1994-ben „ágyban és párnák között”.
Végezetül álljon itt Mécs László: Mélyszántás Európában című verse, melyet 1945-ben, bujdosása kezdetén írt, de akár ma vethetné papírra:
Hitetlen, vallás-féle szekták,
szó-pelyvát cséplő parlamentek,
rablásvágy rejtő jelvény-móka,
Istent kicsinylő áltudósok,
féltékeny, gyilkos történelmek
földjévé vénült Európa.
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
