A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre augusztus 13-án, Ipoly napján immár tizenkilencedik alkalommal szervezte meg a helytörténeti értékeket felölelő Ipoly nap elnevezésű konferenciát.
A hagyományokat követve a szakmai találkozó résztvevői a neve napján ünneplő folyó köszöntésével kezdték a rendezvényt. A tisztelet koszorúit és virágait helyezték el az aszályos időszak végett igen alacsony vízállású folyó víztükrére.
A konferenciának a Pongrácz Magyar Közösségi Ház adott otthont. A nap folyamán a résztvevők öt előadást hallgathattak meg.
Batizi Zoltán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Dr. Márton István, nyugalmazott állatorvos, helytörténész a városban egykoron működő amatőr filmklubról szólt. A szerző Az ipolysági Hollywood című kötetben foglalta össze a sikeres, több díjjal kitüntetett filmklub működését. Dr. Kiss László az 1910-es Állatvédelmi Egyesület megalakulását ismertette.
Batizi Zoltán, a szobi Börzsöny Múzeum igazgatója a Hont középkori hajósai címmel a folyón sószállítással foglalkozók életét és munkásságát foglalta össze. Mint elmondta: a Börzsöny környéki falvakban éltek azok a szakavatott hajósok, akik az erdélyi sóbányákból érkező értékes nyersanyagot a Dunán és az Ipolyon át szállították a célállomásra.
Pálinkás Tibor (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum vezetője egy kettős jubileum kapcsán értekezett a Honti Múzeumról. Mint jelezte: 120 évvel ezelőtt alakult meg Hont vármegye múzeumaként Ipolyságon a Honti Múzeum, ugyanakkor idén ünnepli újraalakulásának harmincadik évfordulóját. Előadásában az 1902-es megnyitás előkészületeit, az impériumváltást követő bezárását, illetve az 1992-es újranyitásának főbb mozdulatait összegezte. Hamarosan portálunkon részletesebben is beszámolunk a jelentős kulturális értékkel bíró intézmény történelméről.
A nap utolsó előadójaként Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum munkatársa az ipolysági ortodox zsidó temetőt vette górcső alá. Az 1910-ben létesített temető sírjelein végzett vizsgálatok eredményeit összegezte. Nemek, kor szerint elemezte a fellelhető sírjeleket, osztályozta a sírjeleken lévő motívumokat.
Kapusta Krisztina (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint jelezte: a világégés és a holokauszt után már nem használták a város határában elhelyezkedő temetőt. Ezzel szemben a Homok városrészben lévő status quo temetőben a világháború utáni időszakban is temetkeztek.
Mint a szervezők a Felvidék.ma-nak elmondták:
igyekeznek minden esztendőben az Ipolyhoz és Ipolysághoz kötődő helytörténeti, természeti és kulturális értékeket felölelő előadásokat megszervezni.
Nagyon gazdag a kínálat, mindamellett folyamatosan jönnek elő újabb kutatási területek s azok eredményeit is rendszeresen közreadják a szakmai találkozón. A felvidéki szakelőadókon kívül az anyaországból is rendszeresen érkeznek szakemberek. Ez is jelzi, hogy az Ipoly összeköti a két partján élő közösségeket.
A Felvidékről és az anyaországból is érkeztek résztvevők a konferenciára (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A rendezvény Ipolyság Város Önkormányzatának anyagi támogatásával valósult meg.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
