Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fel fog lépni Oroszországgal szemben, „ebből nem engedünk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett.
„Az Ukrajnai orosz háború a jövőnk ellen indított háború. Ukrajnában a tekintélyelvűség áll szemben a demokráciával. Legmélyebb meggyőződésem, hogy a bátorság és a szolidaritás Vlagyimir Putyin orosz elnök bukásához és Európa győzelméhez vezet majd” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette:
az EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan, „hosszú távra készülünk”.
Szavai szerint Ukrajna újjáépítéséhez rendkívüli erőforrásokra lesz szükség. Ez az erőfeszítés valószínűleg több száz milliárd dollárba fog kerülni – mondta. Az EU százmillió euróval fogja támogatni az ukrán iskolák rehabilitációját – jelentette ki.
Az Európai Bizottság elnöke közölte: az EU Ukrajna számára is biztosítani szeretné az unió egységes piacához való zökkenőmentes hozzáférést.
Tájékoztatása szerint még szerdán Kijevbe utazik, hogy ennek részleteit megvitassa Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ukrajnát be kell vonni az uniós roamingdíjmentes mobilhálózatba is – tette hozzá.
Von der Leyen közölte, az uniós bizottság felső határ megszabását javasolja az áramot alacsony költségek mellett előállító vállalatok extraprofitjának megadóztatására. Az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatnak az uniós államoknak. A profitot meg kell osztani, és azokhoz kell eljuttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van – mondta.
Szavai szerint számos nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalat szintén hatalmas nyereségre tesz szert. Nekik is ki kell venniük a részüket a terhekből, azaz hozzájárulást kell fizetniük a válság csökkentése érdekében. Az ársapkákról folytatott egyeztetéseket is beleértve ezek mind jelenleg kidolgozás alatt álló vészhelyzeti és ideiglenes intézkedések – mondta, majd bejelentette: kezdeményezni fogja a villamosenergia-piac „mélyreható” reformját is.
A bizottsági elnök arról is tájékoztatott, hogy a testület új európai hidrogénbank létrehozásán dolgozik. A bank a hidrogénvásárlásokhoz nyújtott garanciákat fogja támogatni, és hárommilliárd euró áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy előmozdítsa a hidrogénpiac kiépítését.
A megemelkedett energiaárakkal kapcsolatban azt mondta: a kifizethetetlen rezsiszámlákat a fogyasztók küldjék Moszkvába, „hogy azokat fizessék ki ők”. Az unió bővítésével kapcsolatban Von der Leyen azt mondta: a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia az európai család részét képezik, jövőjük az unióban van, és az unió nem teljes nélkülük.
Közölte továbbá, az Európai Bizottság „kötelessége és legnemesebb feladata” a jogállamiság védelme. Az unió költségvetését a testület meg fogja védeni a jogállamisághoz kötődő úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül.
„Biztosíthatom önöket afelől”, hogy az uniós bizottság továbbra is ragaszkodni fog a bírói függetlenséghez. Szavai szerint az EU továbbá a korrupció visszaszorítására összpontosít. „Fel kell számolnunk a korrupciót az unión belül” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: jövőre a testület intézkedéseket fog előterjeszteni az uniós korrupcióellenes jogszabályi keret frissítésére.
Beszédében a migrációval kapcsolatban azt mondta, az Európai Unió külső határaink hatékony ellenőrzésére van szükség az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
„Olyan Európát akarok, amely méltósággal és tisztelettel kezeli a migrációt. Olyan Európát akarok, ahol minden tagállam felelősséget vállal a mindannyiunkat érintő kihívásokért. Olyan Európát akarok, amely minden tagállammal szolidáris” – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta,
a magyarok német és szovjet megszállást is elszenvedő nemzet fiaiként, pontosan tudják, milyen az agresszióval szemben a függetlenségért harcolni.
„Holokauszttúlélő zsidó magyar gyermekeként pontosan tudom, milyen a háború embertelen pusztítása. Mindannyian a megtámadott oldalán állunk” – fogalmazott.
Emlékeztetett: amikor a nyár elején az Oroszországgal szembeni szankciókat az unió elfogadta, az Európai Bizottság azt ígérte, hogy a szankciók térdre fogják kényszeríteni Oroszországot. Azt ígérték, hogy a szankciók Oroszországnak lesznek fájdalmasak, nem az európai embereknek. Azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét – mondta.
„A háború végét ma sem látjuk, az európai emberek energiaszámlái viszont az egekbe szöktek” – jelentette ki a fideszes EP-képviselő, majd hozzátette: Oroszország eközben soha nem látott nagyságú bevételekre tett szert az energiaárak emelkedése miatt. A szankciók bevezetése óta az infláció vágtat, az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig gazdagabb. Európában válság és energiahiány fenyeget – közölte.
Deutsch Tamás azt mondta: az Európai Bizottság eddigi válaszlépései „visszafelé sültek el”. A szankciók következtében az európai gazdaság gyengült meg, az infláció pedig vágtat. A bizottság új javaslatai a kialakult válságot nem oldják meg – tette hozzá a fideszes képviselő.
(MTI/Felvidék.ma)
