A Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) konkrét javaslatokat küldött a kormánynak a gazdasági és energiaválság kezelésére – jelentette be a szervezet alelnöke, Keszegh Béla, Komárom polgármestere. Ma reggeli sajtótájékoztatóján bemutatta a hat pontból álló javaslatcsomagot, amellyel segíteni lehetne a nehéz helyzetbe került önkormányzatok munkáját, illetve beszámolt a várost érintő számadatokról és fejleményekről is.
„A jelenlegi kormány bár késve és lassan, de foglalkozik a lakosságot érintő energiaárakkal, ám soha nem esik szó az önkormányzatokról és a hozzá tartozó intézményekről” – fogalmazott Keszegh, aki szerint a kormány a saját tétlenségét az önkormányzatokkal fizetteti meg és jelentős terheket ró rájuk.
„Újabb és újabb kötelességekkel terhelnek, fedezet nélkül, elkerülhetetlen kiadásokkal sújtva az önkormányzatokat. Jövőre új szabályok lépnek érvénybe a hulladékgazdálkodásban, ami százezres többletkiadást eredményez” – mondta.
Hozzátette, hogy tovább súlyosbítja a helyzetet az az igazságtalanság, hogy míg a magánkézben lévő szociális intézmények kérhetnek támogatást az államtól, addig a magán és egyházi iskolák juttatásait is az önkormányzatokra terhelik.
Kiemelte, az adóbónusz 500 millió euróval rövidíti meg az önkormányzatokat. „Mivel a jövedéki adók 40 százalékát kötelezően az iskolaügyre kell költeni, így a kormány 200 millió eurót vesz el ezzel a szlovákiai iskolásoktól és óvodásoktól. A kormány úgy ad jutalmat és jövő évi béremelést az oktatásügyben és a közszférában, hogy ehhez nem ad forrást, így azt az önkormányzatnak kell kifizetnie” – magyarázta Keszegh. Az önkormányzatok nélkül fogadták el ezt a döntést, milliós tételekkel terhelve az önkormányzatokat, mutatott rá.
Komárom esetében ez azt jelenti, hogy az iskolaügyben dolgozóknak és a hivatalnokoknak járó 350 eurós jutalom 293 ezer eurót von el a várostól. Az 500 eurós jutalom 637 alkalmazott esetében 416 ezer eurójába kerül a városnak. Az adóbónusz megközelítőleg 2 millió eurót, a jövő évi béremelések (17 és 21%) már több mint egy millió eurót vonnak el a város kasszájából.
Ehhez jön még a rezsi az elszabadult energiaárakkal, valamint a hulladékgazdálkodást érintő áremelkedés, hiszen a lerakási díj a kétszeresére emelkedik, sorolta. A kiadások hatalmas növekedése nemcsak a városok alapvető funkcióinak ellátását veszélyezteti, hanem megbénítja a fontos beruházások lehetőségét is, beleértve az uniós alapokból finanszírozott projektek társfinanszírozását. Elegendő pénzügyi források nélkül a városok nem tudnak elég gyorsan reagálni még a rendkívül magas energiaárak és az energiaválság kezelésére sem. „Segítséget azonban most sem kapnak az önkormányzatok, így a létesítmények működése kerül veszélybe, amely a családok, az idősek és a sportolók napi életét érinti” – hangsúlyozta a polgármester, aki megjegyezte, az ukrán menekülthullámmal ugyancsak az önkormányzatoknak kellett megküzdeniük. De megemlítette azt is, hogy az állam által átruházott tevékenységekre rendre nem ad elegendő pénzforrást az állam, így az önkormányzatoknak kell fedezniük a különbözetet.
A megemelkedett rezsidíjak kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy sok önkormányzat már nem kap fix árat, csak a napi piaci ár alapján számláznak, ami teljesen bizonytalan helyzetbe hozza a városokat, lehetetlen a költségvetés szerinti tervezés.
Több önkormányzat a tavalyi energia- és gázárak nyolc-tízszeresét fizeti. „A nyolc-tízszeres ár ugyanilyen mértékű áfa-befizetést is jelent, mivel az önkormányzatoknak is fizetniük kell az adót. Így lényegében az állam gazdagodik jelentősen az ilyen emelkedésen, nagy mértékben nő a bevétele” – mutatott rá.
Ezért a Szlovákiai Városok Szövetsége (ÚMS) hat konkrét javaslattal fordul a kormányhoz, amelyek segíthetnek a városoknak megbirkózni a drámai pénzügyi helyzettel. Keszegh szerint az elmúlt évek tapasztalatai után a városok tudják, hogy elsősorban magukra számíthatnak, de a rendszerszintű és stratégiai intézkedéseknek az állam részéről kell jönniük.
A Szlovákiai Városok Szövetsége elnökségének online ülésén megegyeztek abban, hogy a szervezet ezen javaslatokat tartalmazó levelet küld a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek, a parlament elnökének és a parlamenti klubok elnökeinek. A szervezet elnöksége az alábbi javaslatokat tette:
a 2021-re kifizetett jutalmak visszatérítése az államigazgatás átruházott feladataiért, az általános iskolák megnövekedett energiaköltségeinek kompenzálása az év elejétől, az oktatásügyi minisztérium kérésének megfelelően.
Kérik a hivatali alkalmazottaknak nyújtott 500 eurós egyszeri jutalom kompenzációját, amelyről az állam az önkormányzatokkal való konzultáció nélkül határozott. Kérik továbbá a költségvetési rendelet bejelentett módosításának jóváhagyását, amely lehetővé teszi a tartalékalapok folyó kiadásokra történő felhasználását a bevételkiesés és a kiadásnövekedés finanszírozása érdekében. Szerepel még a hat pont között, hogy engedjék el a kormány által a világjárvány idején a városoknak nyújtott kölcsönöket, illetve csökkentsék az energiaárak áfáját, hiszen az az áfának köszönhetően több bevételt hoz az államnak.
Keszegh még hozzátette, ha az adórendszert nem szeretnék megbontani, akkor az ilyen jelentős többletbevételeket visszaoszthatnák az önkormányzatoknak a közcélokat ellátó intézmények energiaszámláinak fedezésére. Szintén megoldásnak tartja, ha a Környezetvédelmi Alapban felhalmozott összegekből az energiahatékonyságot célzó fejlesztéseket finanszírozná az állam százszázalékos támogatási rendszerben. “A kormányzat a jelenlegi politikájával a helyi adók emelését szorgalmazza, amit a városok el szeretnének kerülni. Ha a kormányzat nem tesz semmit az önkormányzatokért, akkor elkerülhetetlen lesz a Matovič-csomag, ami a helyi adók emelését jelenti minden településen” – tette még hozzá. A Szlovákiai Városok Uniójának jelenleg 61 város a tagja, így valamivel több mint kétmillió szlovákiai lakos érdekeit védik, fogalmazott Komárom polgármestere.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
