Elhagyott és szakrális térként már nem működő zsinagógákban ad koncerteket a Budapesti Fesztivál Zenekar. Mindennek célja a zsidó zenei kultúra népszerűsítése és a zsinagógák felélesztése. A több évvel ezelőtt elindított program első anyaországon kívüli helyszíneként az ipolysági zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztivál Zenekar kamarazenekara.
2014 nyara óta zenélnek elhanyagolt, avagy funkcióját vesztett zsinagógákban. Céljuk, hogy a holokauszt nyomán üresen maradt szakrális helyek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával – hangzott el a szeptember 29-ei hangverseny köszöntőjében.
A megszólaló dallamok mellett a zsidó közösség kultúrájába, történetébe is betekinthetnek a szünetekben elhangzó rövid ismeretterjesztő előadások során. Mindezzel felelevenítik az egykori sokszínű magyarországi zsidó kultúrát.
A koncerteken zsidó származású zeneszerzők művei hangzanak el. Mindezt klezmer muzsikával színesítik. Nem volt ez másként az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében sem. Az est folyamán Aleszandr Borogyin d-moll vonós szextett két tétele valamint Carl Reinecke B-dúr oktettjének két tétele hangozott el pár klezmer dallam kíséretében.
Ács Ákos, a Budapesti Fesztivál Zenekar klarinétosa a koncert előtt elmondta: az ipolysági fellépéssel az első külhoni helyszínre jutott el a koncertsorozat.
„A zene segítségével felelevenítjük azt a közösséget, amely e falak között élt és működött a holokauszt előtti időszakokban”
– szögezte le.
„A Budapesti Fesztivál Zenekar 2014 óta szervezi a koncertsorozatot. A Közösségi Hét keretei között azon vidéki közönség felé nyitunk, akik nehezen jutnak el a fővárosi hangversenyekre”- kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását Ács Ákos, szólóklarinétos, a koncertsorozat egyik zenei szervezője.
A Közösségi Hét négy programsorozatból áll. Ide tartoznak az idősek otthonában adott koncertek, amikor a fesztivál zenekar vonós négyese lép fel az egyes intézményekben. Katolikus templomokban barokk szakrális muzsikát játszanak, ekkor javarészt Bach művekkel kápráztatják el a hallgatóságot. A harmadik csapat interaktív gyerekoperákat ad elő, hangszerbemutatóval színesítve. A negyedik formáció a magyarországi zsinagógákban ad hangversenyt – vázolta fel a részleteket
„Magyarországon több ezer zsinagóga és imaház létezett. Az eredeti funkcióját elvesztett zsinagógákban adunk koncertet”- hangsúlyozta. A zenei programmal kapcsolatban kifejtette: igyekszünk zsidó származású zeneszerzők műveiből válogatni, mindig zsidó dallamok hangzanak el.
Mint megjegyezte: a magyar zsidóság a Trianon előtt a felvidéki területeken is meghatározó közösségeket alkotott, ezért szerették volna kiszélesíteni a koncertsorozatukat a külhoni területekre, de folytatják a koncertjeiket a Kárpát-medence minden részén is.
Jelenleg a kapcsolat felvételek és kiépítések zajlanak. A közeljövőben várhatóan további felvidéki zsinagógákba is eljutnak.
„Célunk az, hogy olyan zsinagógákat keressünk fel, melyek nem koncerttermek, ahol a zene segítségével fel tudjuk idézni a korábban itt élő közösséget”
– summázta gondolatait Ács Ákos.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
