Október havának második keddjén megrendezésre került csaknem egy tucat egyetemista diák és diáklány részvételével a nagyszombati Szent Ilona-templomban – a közeljövőben tizedik évébe lépő – szokásos havi magyar misék sorozatának következő epizódja.
A szentmise főcelebránsa Kiss Róbert általános érseki helynök, komáromi esperesplébános, kanonok volt; koncelebrált főtisztelendő Németh Rezső Pozsonyból, Csallóközcsütörtökből.
Azon a napon a liturgia szerint a katolikus egyház Szent XXIII. János pápára emlékezett. Így a megjelentek is felelevenítették többek között a II. vatikáni zsinathoz kötődő szentatya alakját.
(Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
Az evangéliumot, mely Jónás próféta történetét taglalta, Rezső atya olvasta fel. Róbert vikárius szentbeszédében említette, hogy az Úr Jézus több alkalommal is hivatkozik Jónás könyvére. Már az őskeresztények is kedvelték Jónás könyvét. A katakombák gyakori képe volt, mely Jónást ábrázolja, ahogy partra veti a nagy cethal. Ez jelképezi egyben Jézus és a halottak feltámadását. Nem kis számú vértanú lépett át úgy az örökkévalóságba, hogy Jónás könyvéből találtak vigasztalást.
Isten számára fontos egy ember élete, de ugyanúgy emberek millióinak élete is. Isten a bűnbánóknak megbocsát, mert nem akarja a bűnös halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen és éljen. Isten olyan embereket akar, akik töretlenül meg tudnak állni Ninive kapujában, s hitelesen hirdetik Isten szavát, hogy feltartóztassák a zúduló ítélet áradatát.
(Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
Jónás példáján keresztül Isten Ninivében, azon keresztül Izraelben, az egyházban, s a saját plébániai közösségünkben is megtérést akart elérni. Ezért küldte a megtéréshez Elizues próféta növendékét, az „Isten emberének“ tartott Jónás prófétát (nevének jelentése „galamb“). Ámbár először Jónás nem akar igent mondani Isten akaratára, annak ellenére, hogy Isten megbízása számunkra mindig kitüntetés. Isten parancsa egészen szokatlan és kényelmetlen volt számára. Erején felül valónak tartotta, amire vállalkoznia kellett volna.
Isten figyelmeztetni küldte Jónást Ninivébe, Asszíria fővárosába, mely körül 50 méter magas falak húzódtak 85 km hosszúságban. Ninive városfala olyan széles volt, hogy 4 szekér elfért rajta egymás mellett. A város falain belül mindenki biztonságban érezte magát. Ninive városa egy öntelt, gőgös, bűnös, istentelen város volt. Isten éppen ezért Jónást küldte figyelmeztetni Ninive városába, őt azonban visszarettentette igehirdetése várható következménye.
Jól tudta, hogy Asszíria részéről pusztító veszedelem fenyegeti Izraelt. Ezért kívánta szívből Ninive pusztulását.
Jónás menekült Isten elől, hajóra szállt, hogy minél messzebb, akár a világ túlsó felére jusson, csak ne kelljen engedelmeskednie, nehogy megmeneküljön egy ellenséges, pogány nép, a niniveiek.
(Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
A szentmise igeliturgiai részébe felolvasással Méhes Richárd zarándoklatszervező a Via Mariae – Mária-út részéről kapcsolódott be.
A zenei aláfestést orgona- és hegedűjátékával Új Sámuel, a pozsonyi konzervatórium diákja biztosította, az ifjúsági, mise- és Mária-énekeket Sámuel kántor édesanyja, Új Krisztina és Csámpai Boglárka nyitrai egyetemista vezette Gímesről.
(Fotó: Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
A kedd esti lelki program kötetlen baráti beszélgetéssel, élménybeszámolókkal, jó hangulatban végződött a Szent Ilona-templom melletti pasztorációs központ emeletén.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
