Október 8-án Boldogfán az aradi vértanúkra való megemlékezéssel folytatódott az 53. Szenczi Molnár Albert Napok programsorozata, majd a kultúrházban megtekintették az Őrzöm a lángot című műsort. Október 9-én író-olvasó találkozót tartottak Dunasápújfalun, ahol Szenczi Molnár Albert sápi útjairól és munkásságáról is hallottak a jelenlévők.
Boldogfán az előző évek szokásához híven a Szenczi Molnár Albert Napok keretében megemlékeztek az aradi vértanúkról, és a többi mártír hősről is. A megemlékezés a templom előtti téren a hősök szobránál volt, ünnepi beszédet a Csemadok elnökségének tagja, Neszméri Tünde mondott.
Október 6-án „a pozsonyi kecskekapui evangélikus temetőben emlékeztek meg a pozsonyi és Pozsony környéki magyarok az aradi hősökről, ezen a napon a koronázóvárosban a pozsonyi származású mártírokra és a Pozsonyban kivégzett vértanúkra is emlékezünk. Az aradi vértanúk közül többek és maga a miniszterelnök Battyhány Lajos is a koronázóváros szülötte volt, őt 1849. október 6-án Pesten végezték ki.“
Az elnökségi tag ismertette a pozsonyi vértanúk sorsát, hiszen Pozsony árnyékában, a Szenci járásban rájuk is kiemelten emlékezni kell.
A koszorúzási megemlékezés után a kultúrházban folytatódott a program, ahol zenés irodalmi estet tartottak. Thököly Vajk költő saját verseiből adott elő, Fábián Zoltán énekes, zenész megzenésített verseket énekelt. A Dalnok és a Költő, Őrzöm a lángot című műsorában értékes gondolatok hangzottak el magyarságról, az élet mindennapi érzéseiről, kitartásról, példamutatásról. Minden jelenlévő megerősödve, élményekkel gazdagodva tért haza az előadásról.
Vasárnap, október 9-én a Szenczi Molnár Albert Napok egy új helyszínnel bővült, községében, Dunasápújfalun emlékeztek meg Szenczi Molnár Albert nagyságáról, ahol Neszméri Tünde, a Csemadok Dunasápújfalusi Alapszervezetének elnöke ismertette a zsoltárfordító sápi útjait. Mint mondta,
nagyanyja mindig azt emlegette, hogy a családnak itt volt malma, írásos dokumentumok szerint a székely származású család előbb Sápon telepedett le, itt üzemeltettek malmot, majd innen Szencre költöztek.
Molnár Benedeknek, Albert bátyjának azonban Sápon volt malma, ezért járt a községbe Szenczi Molnár Albert. Illés György író arról a két kötetéről is előadott, amelyekben a nagy tudósról ír. Az egyikben zsoltárt is idézi.
Illés György kiemelte a zsoltárfordító nagyságát, méltatva azt a tevékenységet, amelyet nemzetéért tett, akkor is, amikor külföldön tartózkodott. Az író elmondta, forgatta Szenczi Molnár Albert több művét, amikor kutatásokat végzett, többek között szótárát, nyelvtanát, ezek mind hiánypótló és nagyon fontos kötetek voltak.
Szenczi Molnár Albert pedagógiai munkáira is kitért, az egyikben arról ír, hogy a nőket is oktatni kellene, megtanítani írni, olvasni és számolni is, a tankönyvek kiadásának fontosságáról is szólt művében, ebben is úttörő tevékenységet folytatott a tudós
– mondta Illés György.
Illés György saját regényeire is kitért, elmondta, olyan témákat dolgoz fel, amelyek fehér foltok az irodalomban. Történelmi regényeket ír, ezekből rengeteg van, de még mindig több olyan téma van, amiről van mit mondani. A regények megírása előtt kutatásokat végez, a szereplők karakterét pedig gondosan kidolgozza.
Mind a boldogfai, mind a dunasápújfalusi előadások után a jelenlévők megelégedésüknek adtak hangot, és örömüket fejezték ki, hogy ismét sikerült méltóképpen megemlékezni Szenc jeles szülöttéről. A szervezők, a Csemadok Szenci Területi Választmánya és Országos Tanácsa a társszervezőkkel együtt szeretettel várják a többi rendezvényre is az érdeklődőket.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
