A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora október utolsó hetében a magyar néphagyományban is megjelenő huszárság történetét mutatja be. A zenei összeállításban szatmári vonósbandák muzsikálnak.
A Kossuth rádió „Hajnali”– Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora az október végi sorozatában a huszárság történetével foglalkozik.
A magyar huszárság eredete a történelem homályába vész. Maga a szó valószínűleg a szerb nyelvből érkezett, és rajtaütő lovas rablót jelentett. Azt a magyarázatot, mely szerint a huszár név a „húsz” szóból ered, a tudomány nem fogadja el. Ez azon alapulna, hogy Zsigmond király rendelete szerint húsz jobbágyonként egy-egy könnyű felszerelésű lovas íjászt kellett kiállítani.
Mindenesetre Mátyás király fekete seregében a könnyűlovasságot már huszárokként említették, akik nemesek által vezényelt katonák voltak.
I. Ferdinánd király regnálása alatt jelentek meg először horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszárcsapatok Európa hadszínterein, ahol a nép őket, nemzetiségükre való tekintet nélkül „Kroaten”-nek, azaz horvátoknak nevezte. Az 1546-47-es schmalkaldi háború döntő csatájában már magyar huszárok is harcoltak, sőt, ők fogták el a Habsburgokkal ellenséges szövetség fejét, János Frigyes szász választófejedelmet. Későbbi királyaink alatt is harcoltak magyar huszárseregek a német és olaszországi hadszíntereken, és igen sokszor ki is tüntették magukat bátorságukkal.
A Rákóczi-szabadságharc alatt mind II. Rákóczi Ferenc fejedelem, mind pedig a vele szemben álló I. József huszárcsapatokat állított föl részben magyar, de jobbára horvát katonákból.
A szabadságharc bukása után Bercsényi László, a fejedelem testőrszázadosa Franciaországban saját, máig fennálló huszárezredet hozott létre, s később ennek mintájára szervezte meg az egész francia könnyűlovasságot.
A XVIII. századtól kezdve gyakran neveztek ki más nemzetiségű tiszteket a magyar huszárezredekhez. Ezek az elöljárók – nem ismerve a lovas katonák szokásait, jellemét –, a durva és sokszor igazságtalan bánásmóddal annyira elkeserítették a magyar tiszteket és legényeket, hogy sokan Poroszországba szöktek közülük, és ott a porosz király magyar mintára szervezett huszáralakulataiba álltak.
Történelmi emlékezetünk számos legendát, hősies történetet őrzött meg a leghíresebb huszártisztjeinkről, a bukovinai székelyeket letelepítő Hadik Andrásról, Simonyi „Óbester” Józsefről, Fráter Lórántról, a nótás kedvű huszárkapitányról, vagy Kováts Mihályról, akit az amerikai lovasság atyjaként is emlegetnek. Manapság Kárpát-medence-szerte működnek hagyományőrző huszárezredek, amelyek öltözetükkel, történelmi játékaikkal, bemutatóikkal emlékeznek meg az egykor Európa-szerte elismert magyar lovas katonákról.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/
(Dr. Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
