A szombati eredmények után, melyek hosszú idő után végre talán egy pozitív löketet adhatnak a felvidéki magyarságnak, fontosnak éreztük, hogy támogatásunkról biztosítsuk polgármestereinket és képviselőinket, s nem utolsósorban felhívjuk a figyelmüket, itt aztán helye a teszetosza hozzáállásnak nem lesz. Ellenben a becsületes „kaláka“ az, amit elvárunk, megspékelve a magyarságtudat újjáépítésével, lépésről lépésre.
Nem lesz elég végigkóstolni a szomszédos falunapokon a „svédasztalokat“, bocskaiban rostokolni a színpadon, majd nagyokat kurjantgatva hitet vallani a felvidéki magyarság színe-java előtt! Nem!
A felhatalmazás pazarra sikeredett, a betyárbecsület pedig megkívánja kamatostul meghálálni azt. Bele kell állni a kényelmetlen és érzékeny, áporodott, amolyan „büdöskés“ témákba is, ahogy azt a nemzeti öntudat megkívánja!
S ha kidobnak az ajtón? Sebaj, az atyafitól ellesvén tessék az ablakon visszamászni!
S ki sündörögni kíván? Háromszor verjük mi azt le kenden!
Van egy álmom, de ha úgy tetszik, tanácsnak is megfelel. Kampányidőszak ide, feladvány oda, tessenek szíveskedni megjelenni több közösségépítő kulturális rendezvényen máskor is, s ezzel is bizonyítani, hogy fogékonyak mindenre, ami magyar és nemzeti! Figyelem, nem mindenhol lesz ám svédasztal!
A szövegkörnyezet talán nyers és támadó jellegű. Nem, őszinte és öntudatos!
Őszinte, mert az öröm határtalan, s öntudatos, mert mi a Reviczkyben tudjuk, hogyan kell építkezni s vérverejtékes munkával óvni azt, ami a miénk, s csak a miénk!
Az elért eredményekhez szívből és őszintén gratulálunk! A munkához pedig jó egészséget, sok szerencsét és a Jóisten áldását kérjük! Hajrá!
Minden kedves közszereplőt nagyon sok szeretettel fogadunk bármely rendezvényünk alkalmával! „Változandó minden idelenn, csak a mi szerelmünk végtelen“ – mondta volt Reviczky Gyula. Közös szerelmünk a magyarság, s szenvedélyünk a Felvidék! Legyen ez amolyan jó „ómen“! S a „termésre“ majd iszunk fenyővizet!
(Urbán Zoltán/Felvidék.ma)
