A Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságának decemberi ülésén számos égető kérdés került terítékre – tájékoztatta portálunkat a kisebbségi kormánybiztos hivatala. A bizottság tagjait leginkább az érdekelte, hogy mi lesz a kisebbségi önkormányzatokról szóló új kormányrendelet sorsa, mikor jelennek meg az utakon a kisebbségi nyelvű közlekedési táblák, vagy éppen hogyan lehet hatékonyabbá tenni a KULTMINOR munkáját. Természetesen a tagokat az is érdekelte, mi lesz a készülő kisebbségi törvény sorsa.
Bukovszky László, a bizottság elnöke tájékoztatta a tagokat az új kormányrendelet jelenlegi helyzetéről, amely szerint a kisebbségi önkormányzatokat a tavalyi népszámlálás eredményei alapján határozzák meg. Emlékeztetett arra, hogy a Törvényhozó Tanácsnak fenntartása volt a rendelet új megfogalmazásával kapcsolatban. Bukovszky hangsúlyozta, a tanács észrevételének elfogadása jogbizonytalanságot eredményezne, illetve rontana a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazásának gyakorlatában. A ruszin kisebbség képviselőinek javaslatára a bizottság úgy döntött, hogy a kormányhoz fordul, hogy a már elfogadott rendelettervezet tartalmát és formáját a következő kormányülésen tárgyalja meg és hagyja jóvá.
A kisebbségi kormánybiztos elnökletével vezetett ülésen a Magyar Kisebbségi Bizottság tagjai aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közlekedési minisztérium szűkíteni kívánja a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét az útjelző táblákon.
Bukovszky László tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az érintett minisztériumokkal folytatott többszöri megbeszélést követően a legtöbb félreértést már sikerült feloldani, de néhány esetben még mindig maradtak ellentmondások. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem tudnak megállapodni, közvetlenül Andrej Doležal közlekedési miniszterhez fordul jogorvoslatért.
A bizottság tagjai állásfoglalást fogadtak el, amelyben arra kérik a közlekedési és a belügyminisztériumot, hogy a közúti jelzésekre vonatkozó előírások kidolgozásakor ne csorbítsák a kisebbségi nyelvek törvény által biztosított jogait.
Az ülésen a bizottság tudomásul vette Petőcz Kálmánnak, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi és az élethosszig tartó tanulásért felelős főosztályvezetőjének beszámolóját a nemzetiségi oktatás helyzetéről, illetve Bukovszky László, a bizottság elnöke is beszámolt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának jelenlegi helyzetéről, kiemelve a nyelvi jogok javítása terén végzett számos tevékenységüket.
A találkozóján részt vett Alena Kotvanová, a Nemzeti Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója, aki tájékoztatta a bizottságot annak tevékenységéről és a 2023-as évre szóló pályázati felhívásokról. A nemzeti kisebbségek képviselői számos kritikát fogalmaztak meg az Alap működésével kapcsolatban, különösen munkájának hatékonyságát illetően. Kotvanová kijelentette, hogy a kritikák egy része valóban jogos, ám objektív okokból nem tudta kijavítani a hiányosságokat, mivel ezt a jogszabályi előírások megakadályozták.
Végül a bizottság megbízta a bizottság elnökét, Bukovszky Lászlót, hozzon létre egy munkacsoportot a támogatások nyújtásával kapcsolatos problémák elemzésére és az alap munkájának hatékonyabbá tételére.
A bizottság elnöke tájékoztatott továbbá a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv keretében hozott intézkedésekről és a 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó nyelvi jelentés elkészítéséről. A nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jelentést még az idei évben benyújtják a szlovák kormánynak.
A kormánybiztos hivatalának tájékoztatása szerint az egyéb napirendi pontok között intenzív vita folyt a találkozón a készülő kisebbségi törvényről, amely nem szerepel a kormány 2023-as jogalkotási tervében.
A bizottság tagjainak kérésére Bukovszky tájékoztatta őket a jelenlegi helyzetről és a törvény előkészítésének tervezett forgatókönyvéről. A kormányhivatal vezetője által létrehozott munkacsoport tagjainak tájékoztatása szerint a törvény további sorsáról a Koalíciós Tanács dönt.
(SZE/Felvidék.ma)
