A ruszinok nagy számban vettek részt a szombati (január 21.) népszavazáson, míg a romák és a magyarok kevesebben – derül ki a Bél Mátyás Intézet (IMB) elemzéséből. Ravasz Ábel, az intézet elnöke elmondta, a kutatók a településeken élő kisebbségekre vonatkozó adatokra fókuszáltak.
„Míg országos szinten 27 százalékos volt a választási részvétel, addig a ruszinok által lakott településeken ez az arány közel 44 százalékos volt.
Ezt a magas választási részvételt úgy kell érteni, hogy azon 20 település között, ahol a legnagyobb volt a részvételi arány, 13 olyan település van, ahol nagy számban ruszinok élnek” – magyarázta Ravasz.
A romák által lakott településeken 13 százalék alatt maradt a választási részvétel. „Itt fordított a helyzet, mint a ruszinoknál, mivel azt a 19–20 települést, ahol alacsony volt a részvételi arány, nagyrészt romák lakják. A legalacsonyabb részvételi arány a kassai Luník IX. lakótelepen volt” – mondta Ravasz.
A magyarok közül is az átlagosnál kevesebben mentek el voksolni, 15 százalék alatt volt a részvételi arány. „A 363 olyan település közül, ahol a magyarok aránya legalább 50 százaléknyi, egyetlen olyan sem volt, ahol a részvételi arány meghaladta volna az érvényességi küszöböt (50 százalék)” – magyarázta Ravasz.
Ábel szerint az elemzés azt mutatja, hogy ma is különleges, az országos átlagtól eltérő választói csoportokat alkotnak a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosok.
„A kisebbségi szavazókat lehet mozgósítani (ahogyan azt a ruszinok példája bizonyította), de jelentősen demobilizálhatók is (ahogyan a magyarok és a romák mutatták). Ezek azonban egyáltalán nem olyan választói csoportok, amelyeket egy általános országos kampány révén sikeresen meg lehet szólítani” – tette hozzá.
(TASR/Felvidék.ma)
