A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), Antonio Guterres ENSZ-főtitkár (b2), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b3) és Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök (b4) az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. március 23-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Az Európai Unió (EU) konferenciát szervez a megszállt ukrajnai területekről Oroszországba deportált több ezer gyermek hazatérésének elősegítésére – jelentette be Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este a kétnapos uniós csúcs első napját záró brüsszeli sajtótájékoztatón.

„Történelmünk legsötétebb időszakára emlékeztet ez a háborús bűncselekmény” – jelentette ki. Mint mondta, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együttműködve nemzetközi összefogást kezdeményez a hazatérésükhöz szükséges támogatásért. Véleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen teljes mértékben indokolt, mivel a 16 ezer gyermekből eddig csak 300-an tértek vissza szülőföldjükre.

Felhívta a figyelmet, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a gyermekek hollétének felkutatása érdekében, ehhez az ENSZ illetékes szervei is segítséget fognak nyújtani.

Ursula von der Leyen elmondta továbbá, hogy a héten újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottak Ukrajnának, hogy fenntartsák az államháztartás és az infrastruktúra működését.

Üdvözölte az uniós szintű megállapodást, amelynek értelmében az EU egy éven belül 1 millió lőszert biztosít az ukrán erőknek. Felhívta a figyelmet, hogy a cél érdekében meg kell növelni az európai lőszergyártási kapacitást.

„A tagállamok vezetői megvitatták, hogy ezen a téren hogyan lehet a lehető leggyorsabb előrelépést tenni. A bizottság hamarosan olyan jogi javaslattal fog előállni, amely lehetővé teszi az ipari lőszergyártás felgyorsítását” – jelentette be.

Az ukrajnai gabonaexport felgyorsítását elősegíteni hivatott szolidaritási folyosókat az elnök nagy sikernek nevezete, de felhívta a figyelmet, hogy az európai gazdáknak negatív piaci következményekkel kell szembenézniük emiatt. „Sok gabona érkezik az európai piacra, és ez hatással van az árakra. Azok a frontországok, amelyek a legtöbbet segítenek a szolidaritási folyosók működtetésében, nem szenvedhetnek hátrányt. Első lépésként több mint 56 millió eurót mozgósítottunk a mezőgazdasági vésztartalékból. De ez nem elég, így megvizsgáljuk, hogyan növelhetnénk ezt a támogatást az érintett termelők számára” – hangsúlyozta.

A migrációról szólva elmondta, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a menekültügyi és a visszatérítési eljárásokat, valamint hatékonyabb határigazgatási módszereket kell bevezetnie. Emellett meg kell erősíteni a tengereken a kutatási és mentési kapacitásokat, valamint az embercsempészet elleni küzdelmet.

Ursula von der Leyen az éghajlatváltozással kapcsolatos vezetői tanácskozásról elmondta: az uniós tagállamok tudatában vannak annak, hogy a klímasemlegesség elérésének hosszú távú céljaihoz „azonnal és gyorsan kell cselekedni”. Véleménye szerint ami a zöld átállást illeti, az EU jó úton halad. „Van már Zöld megállapodásunk és szabályozásaink a 2050-re elérendő klímasemlegesség megvalósításához. Tavaly az energiaválság ellenére képesek voltunk arra, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2,5 százalékkal csökkentsük, de még sok munka vár ránk” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel, az Európai Unió tagországinak vezetőit tömörítő tanács elnöke a kétnapos EU-csúcs első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU egységes a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elszámoltatását célzó munkájának támogatása és azon intézkedése mellett, hogy vizsgálatot folytat az ukrán gyerekek Oroszországba való elhurcolása miatt.

A tagállami vezetők üdvözlik, hogy a közösség többek között lőszertámogatást biztosít a megtámadott országnak – mondta a tanácsi elnök, majd hozzátette: uniós szintű együttműködésre van szükség a gyártási kapacitás növeléséhez, a közös beszerzés és a szállítás lebonyolításához.

Charles Michel hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog érvényesülésének támogatása mellett fontos az élelmiszerbiztonság fenntartása, valamint az ukrán békeformula támogatása is.

Az EU-csúcs vitatémáit sorolva közölte: a klímaváltozás elleni közdelemben az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia, amihez a fejlesztések támogatása szükséges a tagállamok ilyen irányú bátorítása által. Az európai versenyképességről folytatott vitával kapcsolatban azt mondta, a vezetők az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint az innovációba és a kutatásba való befektetés fontosságát hangsúlyozták.

A migrációs helyzet áttekintését szolgáló napirendi ponttal kapcsolatban Charles Michel kiemelte: „sok támogatást kapott” a vezetők részéről az az uniós bizottsági javaslat, hogy felgyorsítják a munkát a migráció külső dimenzióinak kezelése érdekében.

Karl Nehammer osztrák kancellár távozásakor újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a tagállami vezetők egy csoportja támogatta, hogy 2035 után olyan belső égésű motoros autókat lehessen értékesíteni az EU piacán, amelyek e-üzemanyaggal működnek. Ha az EU csak az elektromos járművekre összpontosítana, túlságosan függővé válna Kínától – mondta az osztrák kancellár.

Sanna Marin finn kormányfő az energiaellátásról folytatott vitával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva közölte, országa használ nukleáris energiát a villamosáram előállítására, úgy tartja ugyanis, hogy ez a karbonsemleges energiaforrás alkalmazható a szén, valamint minden más fosszilis energiaforrástól való függetlenedéshez.

(MTI/Felvidék.ma)