Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy démonok, ártó szellemek léteznek. S habár nem látjuk őket, létük nagyon is valóságos, s nekünk, keresztényeknek mindezt tényként kéne kezelnünk, hiszen a Biblia mindezt tudatja velünk. A Bibliát Teremtőnk azért íratta meg, hogy bepillanthassunk a múlt eseményeibe, hogy értsük a jelenünket, és tudjuk, mit tartogat számunkra a jövő.
A démonok kilétét, eredetét tényszerűen felfedi Isten szava. Semmilyen más forrásból nem kapunk bepillantást a démonok, a gonosz szellemek világába és eredetükbe, csak és kizárólag a Bibliából. Ez a tudás pedig – minden túlzás nélkül állíthatom – életeket menthet.
Honnan jönnek a démonok? Isten teremtette őket?
Nem, mert Isten nem teremtett gonoszt. A démonok eredete a messzi múltba nyúlik: egy hatalmas, csodálatos képességekkel rendelkező angyal, Lucifer, aki az Atya Isten közvetlen közelében élt és tevékenykedett, nem volt megelégedve főangyali pozíciójával, és isteni babérokra tört. Istenné akart lenni, ő akart uralkodni, s egyetlen vágya az lett, hogy a teremtett világ s az emberek őt imádják, neki hódoljanak. Ezért lázadást szított a mennyben Isten ellen, és Isten angyalainak egyharmadát sikerült is maga mellé állítania. Ezek lettek a bukott angyalok, a démonok, akik immár levettettek az égből – vagyis a mennyei szférából –, és földközelben ólálkodnak, próbálván az embereket Istentől eltávolítani, s az ember Istenben való hitét megingatni, nevetségessé tenni és a hívő emberekben kételyeket ébreszteni Isten léte felől.
Ahogy Péter apostol figyelmeztet minket: „Alázkodjatok meg Isten hatalmas keze alatt, hogy annak idején megdicsőítsen benneteket. Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok. Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.” (1Péter 5:8)
Miért gonoszok a démonok az emberekkel?
A démonok nem holmi gyerekes csínytevésből rosszalkodnak vagy huncutkodnak. A démonok egyértelműen gonoszok, és a vesztünket akarják. Nem kevesebbet! Ahogy a Biblia is egyértelműen fogalmaz a sátánnal kapcsolatban, aki azért jön, hogy „öljön, lopjon és tönkretegyen”! Ez a harc és szembenállás tehát valós.
A sátánnak és démonainak egyetlen célja az, hogy az embereket megalázzák, és pusztulásba vigyék.
Ők tudják, hogy a világegyetem rendjének a megbontása és Isten meghazudtolása miatt a pokol, majd a gyehenna – az örök kárhozat – vár rájuk. S mivel tudják, hogy ez lesz a végük, annyi embert akarnak magukkal rántani a pusztulásba, amennyit csak tudnak. S erre megvannak a módszereik…
Azért gyűlölnek minket, embereket, mert irigyek ránk. Tudják, hogy az embert Isten „a saját maga hasonlóságára” teremtette. Ez nem azt jelenti, hogy Istennek emberi formája vagy minősége van, hanem azt, hogy az embernek vannak olyan erkölcsi, szellemi és lelki igényei, mint Istennek. Sátán és a démonai gyűlölik Istent, és azáltal, hogy az embereket bántják, Isten képmásait alázzák, így akarván fájdalmat okozni Istennek: az Atyának, Jézusnak és a Szentléleknek.
A Biblia azt is tudatja velünk, hogy Isten célja az volt, hogy az ember (!) – és ne Lucifer és ne az angyalok – uralkodjon a földön. Így hangzik a bibliai beszámoló: „Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, s Isten szólt hozzájuk: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet, és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” (Teremtés könyve 1:27)
Isten tehát miránk, emberekre bízta a föld igazgatását, s benépesítését. Ezért Lucifer féltékeny és dühös ránk, emberekre, mert mindig is ő akart volna uralkodni a föld felett. Ez intő jel legyen mindenki számára: ide vezet a gőg és büszkeség! Lucifert a saját gőgje és beképzeltsége vitte e borzalmas tévútra: Isten elleni lázadásra. Mert ő úgy látta, hogy ő olyan tehetséges, gyönyörű és hatalmas, hogy neki kéne uralkodnia a föld felett, és ő igényelte volna magának az emberek imádatát, hódolatát.
Ezért már több ezer éve különböző izmusokkal (materializmus, kommunizmus, okkultizmus, nihilizmus, nacionalizmus, hedonizmus…) próbálja Lucifer megtéveszteni az emberiséget, és tévútra, mellékvágányra terelni az emberek gondolatvilágát, hitvilágát, s ezáltal – az életét.
A sátán e megtévesztő és Istentől eltávolító eszméket előremutatónak, haladónak és felszabadítónak tünteti fel, megtévesztve ezáltal emberek millióit. Pedig Isten hozzánk íratott szavából már ismernünk kéne a figyelmeztető szavakat: „Sátán a világosság angyalának adja ki magát” (2Korinthus 11:14). Sátán ugyanis a tudás, az isteni, a magasabb rendű iránti igényünket arra használja ki, hogy megtévesszen minket. Ő tetszeleg a jóságos, az igaz, a haladó, a szerető szerepében – hogy hozzá, s ne Istenhez forduljunk. Megtévesztő eszméivel a bűnt kellemes és kívánatos dolognak, a hamis tanítást pedig megvilágosodást nyújtó és felszabadító igazságnak állítja be előttünk. Milliók dőlnek be ámításainak pusztán azért, mert nem ismerik a valódi igazságot – Isten igazságát. Elhiteti velünk, hogy Isten a hazug, és ő a jó. Ezt tette az Édenben is, amikor megtévesztette, becsapta és pusztulásba vitte Évát, Ádámot, s velük együtt az egész emberiséget. Minket pedig e lesüllyedt, sanyarú állapotunkban arra sarkall, hogy gyűlöletünket Istenre irányítsuk, s őt okoljuk a nehéz körülményekért.
A démonok, a sátán „jobbkezei” kétféleképpen próbálnak hatni az emberekre: először is a már fent említett hamis eszméken, tehát intellektuális félrevezetésen, hamis tanításokon keresztül. (Minden olyan tanítás hamis és tévhit, mely az embert eltávolítja a Teremtőjétől.)A másik mód pedig a fizikai megjelenés és a démoni támadásokon keresztül történik.
A démonok az embernek sugallhatnak gonosz gondolatokat, ötleteket, de sokszor látható-érezhető formában is megjelennek. Gyakori manapság az alvás közben való érzékelése a gonosz hatalmaknak, amikor az emberek – sokszor gyerekek – arra ébrednek álmukból, hogy nem tudnak megmozdulni, nehezen lélegeznek, és nem tudnak szólni, szinte megbénulnak. Az ilyen – és minden másfajta – démoni támadás alól egyetlen szabadulás van: Jézus nevének említése, és az ima. Jézus nevének kimondása, vagy csak az Őrá való összpontosítás, és a Szentlélek, valamint az Atya Isten hívása az egyetlen ellenszere a démoni támadásoknak! Emberi erővel nem győzhetünk felettük, tehát ha démoni befolyást érzünk életünkben, Istent hívjuk segítségül: az Atya Istent, Jézus Urunkat és a Szentlélek Istent!
Emlékezzünk, hány és hány feljegyzés van a Bibliában arról, hogy Jézus Urunk kiűzte az emberekből az őket fogva tartó, kínzó és megalázó démonokat. Mert a démonok nagyon jól tudják, hogy Jézus isten, és a büntetést – a poklot – már elkészítette számukra. A démonok rettegnek Jézustól. Lássunk erre pár példát a Biblia feljegyzéseiből.
„Amikor este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított.” (Máté evangélium 8:16)
„Amikor Jézus megérkezett a túlsó partra, a gadaraiak földjére, két emberrel találkozott, akikben gonosz szellem volt. A sírokból jöttek elő. Olyan veszélyesek voltak, hogy senki sem tudott azon az úton utazni miattuk. Felkiáltottak: „Mit akarsz tőlünk, Isten Fia? Azért jöttél, hogy idő előtt megkínozz bennünket?” A távolban egy nagy disznónyáj legelt. A gonosz szellemek így kérlelték Jézust: „Ha kiűzöl minket, küldj bennünket abba a disznónyájba!” „Menjetek!” – mondta nekik Jézus. Akkor azok kijöttek az emberekből, és belementek a disznókba. Az egész disznónyáj pedig lerohant a meredek lejtőn, egyenesen a tóba, és a vízbe fulladt.” (Máté 8:28-32)
A Biblia így magyarázza Jézus Urunk mindenki felett való hatalmát: „Amikor külsejét tekintve úgy élt, mint ember, megalázkodott, és tökéletesen engedelmeskedett Istennek. Még akkor is engedelmes volt, amikor emiatt meg kellett halnia. Igen, a kereszten történt halála pillanatáig engedelmes maradt, ezért azután Isten a legmagasabb méltóságra emelte. Olyan nevet és hatalmat adott neki, amely minden más név és hatalom fölött áll. Ezért Jézus nevére minden térd meghajol. Igen, Jézus előtt minden személy hódolattal meg fog hajolni a Mennyben, a Földön és a föld alatt is.” (Filippi 2:8-10)
Ha Istent keressük életünkben, ha Jézust tesszük meg életünk Urává, akkor megkapjuk Istentől a Szentlélek adományát, és attól a pillanattól kezdve a Szentlélek örökké velünk marad és bennünk marad. Ha pedig a Szentlélek lakozik bennünk, akkor a gonosz lelkek nem bánthatnak minket.
A Szentírás így fogalmaz: „Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van. Ez az Antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van. Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van. (1János 4:4)
Tehát nagyobb az, aki bennünk van – a Szentlélek, aki minden újjászületett keresztény emberben jelen van –, mint aki a világban van, aki a sátán és a démonai.
Isten tehát megvéd minket a démonoktól és támadásaiktól, de nekünk is vigyáznunk kell arra, hogy ne tegyük ki magunkat démoni befolyásnak! Vigyázzunk, hogy mit cselekszünk, mit nézünk, mit hallgatunk! Teljesen tudatosan kell megválogatnunk azt, hogy milyen filmet nézünk, milyen zenét hallgatunk, mit engedünk be életünkbe érzékszerveinken keresztül.
Az olyan filmek, melyekben erőszak és emberek megalázása, bántalmazása szerepel, egyértelműen démoni befolyást hoznak a tudatunkba, életünkbe, hiszen ez a sátán öröme, amikor az embert alázhatja, s tönkreteheti. Ne nézzünk ilyen tartalmú filmeket, ne olvassunk ilyen tartalmú könyveket, mert sátáni befolyással vannak ránk.
Nem beszélve arról a veszélyről, amikor az emberek szándékosan keresik a sötét, a sátáni világgal a kapcsolatot a fekete mágia, az okkult, a varázslás, a jövendölés által. Ne hívjuk be életünkbe a démonokat azáltal, hogy tőlük kérdezzük meg, mit tartogat számunkra a jövő, vagy hogy mit üzennek számunkra elhunyt ismerőseink, rokonaink. Aki meghalt, az már nincs itt, nincs földközelben, nem tud nekünk üzenni. Ha valaki „üzen” nekünk, az nem az elhunyt szeretett nagyapánk vagy nagyanyánk „lelke”, hanem egy démon, aki azon szórakozik, hogy becsap minket…
A jövőt pedig ne a szellemektől tudakozzuk, mert ők nem tudják a jövőt. A múltunkat, jelenünket tudhatják, ismerhetik, hiszen itt voltak és vannak köztünk, látnak minket, de a jövőnket nem tudják! A mi jövőnket és az emberiség jövőjét csak Isten tudja! Ezért minden gondunkkal-bajunkkal Istenhez forduljunk, és Teremtőnktől kérjünk segítséget, tanácsot, útmutatást! És olvassuk a Bibliát, mert abban foglaltatta össze Istenünk az életünkhöz való útmutatást.
Kérem tekintse meg kisfilmjeimet YouTube–csatornámon, melyek a Biblia alapján választ adnak emberi létünk legfontosabb kérdéseire, és útbaigazítanak az ügyben, hogyan éljük mindennapjainkat Isten akarata szerint. YouTube–csatornám címe: „A hit próbája: a mindennapok”.
(Cúth Katalin/Felvidék.ma)
