A Karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskolában került sor a felvidéki falugazdászok újabb továbbképzésére a Digitális Agrárakadémia és a Gazda Polgári Társulás szervezésében.
Az agrár digitalizációs szakmai nap megnyitójában Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke és a szakközépiskola igazgatója elmondta, a Magyar Kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrárstratégiáját, amelynek célja, hogy a digitális megoldások elterjesztésével és az ágazat tudatos adatgazdálkodásával hozzájáruljon a hazai agrárium hatékonyságának növekedéséhez, a termelői jövedelmek emeléséhez, a környezeti erőforrások optimális felhasználásához, valamint a lakosság egészséges élelmiszerrel történő ellátásához.
Napjainkban a mezőgazdaság számos kihívással néz szembe. Ezek közül csak egy az éghajlatváltozás, mely már tájainkon is érezteti hatását. 2022-ben több százezer gazda a saját bőrén tapasztalhatta, mivel jár egy hosszan tartó aszályos időszak.
Azonban az agrárium azon szereplői, akikben megvan a nyitottság a folyamatos innovációra, jobb esélyekkel vészelhetik át a nehezebb időszakokat.
A fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztés témája régóta porondon van. A nem megfelelő gondossággal elvégzett vagy sokszor indokolatlan vegyszerhasználat nem folytatható. Jövőnket jelentős mértékben meg fogja határozni, hogy sikerül-e időben modernizálni egyes feladatokat, ezzel csökkentve az egyre növekvő agrotechnikai veszélyeket. A cél egyszerű: korszerű és innovatív megoldásokat teremteni a technológia és különböző módszertanok vegyítésével, hogy a mezőgazdaság még hatékonyabb és fenntarthatóbb lehessen.
Tapasztalatok bizonyítják, hogy hatalmas előnyökkel jár a drónhasználat a mezőgazdaságban.
Ez a kezdet a gazdaságok innovációjához, és segít megteremteni egy környezetbarát, hatékony gazdálkodást, lehetőséget teremt a betakarított termés mennyiségének növeléséhez, a kiadások csökkentéséhez. A precíziós mezőgazdaság már nem a jövő, hanem a jelen.
A Digitális Agrárakadémia karvai programján 15 falugazdász mélyülhetett el a drónos távérzékelés, a térinformatika, az agrárdigitalizáció, az adatgyűjtés és a döntéstámogatás ismereteiben.
Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési Tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője előadásában hangsúlyozta, a digitalizáció a mezőgazdaság korparancsa.
„A modern gazdálkodás alapja az adat. Egyre több helyen halljuk, hogy adatalapú gazdálkodást kell folytatni, az adatok gyűjtése, feldolgozása és értelmezése viszont mindenképpen digitális alapon kell, hogy megtörténjen.
Az emlékeken, szokásokon és megérzéseken alapuló gazdálkodás már a múlté. A jelen gazdálkodása igenis adatalapú, ahol a döntéseket az adatok felhasználásával, azokat információvá formálva tudja meghozni a gazdálkodó, illetve az agronómus.
A laboratóriumi eredmények alapján megismerjük talajaink termőképességét, és módosíthatunk a már-már rutinszerű műtrágyázásaink rendszerén, igazodva az adott táblához, illetve helyspecifikus gazdálkodás esetén táblarészhez, kezelési egységhez vagy menedzsmenti zónához, valamint a növény igényeihez. Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a módszerrel a korszerű tápanyag-gazdálkodás megvalósításán túl a fenntartható talajerő-gazdálkodás és a környezetkímélő növénytermesztés elvárásainak is eleget teszünk.
Varga Péter Miklós, a Neumann Technológiai Platform állandó szakértője előadásában elmondta, a mezőgazdaságra jellemző a túlgépesítettség, ám az ágazat szereplői jellemzően nem használják ki a meglevő eszközök minden előnyét. Bár Magyarország a technológiák elérhetőségét illetően az Európai Unió élmezőnyében szokott szerepelni, ezek felhasználása tekintetében még bőven van hova fejlődni. A szakember emellett szólt a drónok növényvédelmi és monitoring célra történő felhasználásának aktualitásairól, a precíziós technológiák térnyeréséről és arról, hogy hogyan lehetne felgyorsítani a digitális átállást a mezőgazdaságban.
Balassa György, a AGRON Monitoring Technologies kutatás-fejlesztési vezetője a távérzékelésről, a monitoring drónhasználat elméleti hátteréről és felhasználási lehetőségeiről beszélt. A repüléstervezés után kisebb csoportokban gyakorlati tapasztalatot is szereztek a jelöltek.
Az agrárdigitalizáció legelső és egyben kulcsfontosságú eleme a saját területek elhelyezkedésének és határainak digitális formában történő rögzítése.
Az általuk elkészített és a gazdák számára átadott, centiméter pontosságú táblahatár kontúrok tökéletes alapot nyújtanak a további precíziós munkálatok tervezéséhez és megvalósításához.
Kutas Bendegúz, az AgroVIR üzleti tervezője előadásában a falugazdászok elmélyülhettek a drónos távérzékelés, a térinformatika, az agrárdigitalizáció, az adatgyűjtés és a döntéstámogatás ismereteiben. A szakértők gyakorlatközpontú előadásain az adatalapú termelési megoldások hatékony alkalmazásáról hallhattak a résztvevők.
Kövesdi József, az OkosFarm ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az agrárium, mint üzletág számos egyedi sajátosságot, kihívást, megoldandó új feladatot tartalmaz. Ezért két döntést hoztak. Az első az volt, hogy megéri és szükséges olyan speciális berendezéseket, műszaki technológiákat és módszertanokat kifejleszteni, amelyek célzottan a mezőgazdaság egy-egy szegmensét fogják kiszolgálni. A másik döntés az volt, egyértelműen azonosítani kell magunkat a mezőgazdaságban. Az agráriumban minden feladatot, fejlesztéseinket, a rendszerek telepítését, üzemeltetését, valamint az egyre növekvő jelentőségű oktatást egyaránt elvégzik. Az informatikai lehetőségeknek köszönhetően az épület- és technológiafelügyelet, automatizálás és a precíziós gazdálkodás nyújtotta döntéstámogatás megvalósítása is a szolgáltatásaik közé tartozik.
A helyszínen volt a Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ – Nyugat Nógrád TFI. két szakembere, a felvidéki hálózat gesztora, Patasi Ilona, valamint az Agrárkamara elnöke, Forró Krisztián, a Szövetség elnöke.
Varga Péter, a továbbképzés házigazdája így értékelte a rendezvényt: A falugazdászok szakemberek, tudással rendelkeznek. A tudás mellé mi módszertani ismereteket adunk, hogy ezt a tudást minél hatékonyabban át tudják adni ügyfeleiknek. Mert nem elég, hogy elmondanak valamit a gazdának, vállalkozónak, és az vagy megcsinálja, vagy nem. Úgy kell elmondani, hogy tényleg elhiggye, hogy azt kell tennie, amit a hozzáértő szakember javasol, mert szakmailag megalapozott háttérrel rendelkezik. Ennek a módszertanát tanítjuk. Hiszen a XXI. században az, aki nem tud felzárkózni a technológiai változásokhoz, véglegesen lemarad.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
