Kullancs (Fotó: pixabay.com)

A meleg időjárás magával hozza a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis) kockázatát – tájékoztatta portálunkat az egészségügyi intézményeket működtető AGEL-csoport. Közleményükben kitérnek arra is, hogyan ismerhető fel a kullancsencephalitis és hogyan védekezhetünk ellene.

 A kullancsok előfordulása Szlovákia-szerte rendkívül magas már évek óta, ezért a szakértők óvatosságra intenek, és emlékeztetnek arra, hogy létezik védőoltás a kullancsencephalitis ellen.

A mindössze 2-10 milliméteres parazita az állatok és az emberek vérével táplálkozik, és azért különösen veszélyes, mert különböző vírusokkal képes megfertőzni áldozatát.

Ezek közé tartozik a kullancsencephalitis, amely az emberi központi idegrendszert érinti, és az agy, a gerincvelő és az agyhártya gyulladását okozza. „A kullancs által okozott agyvelőgyulladás szezonális betegség. Mivel fertőzött kullancsok terjesztik, általában körülbelül márciustól októberig fordul elő, és nyáron tetőzik. A kullancsok által okozott betegség azonban enyhébb teleken is előfordulhat” – magyarázta az AGELLAB laboratóriumi osztályának igazgatója, Elena Gaboňová.

A kullancsok előfordulása nem korlátozódik a városra vagy a vidékre, gyakorlatilag mindenhol megtalálhatóak, ahol magasabb füvet, alacsony növényzetet vagy bokrokat találunk.

Tehát nemcsak az erdőből és a rétekről, hanem a kertből, gyümölcsösből, játszótérről vagy temetőből is vihetünk haza kullancsot.

Hosszú szárú nadrág, hosszú ujjú felső ruházat, illetve magas szárú zokni viselésével, ezen felül kullancsriasztó szerekkel, gyógynövényekből készült illóolajok használatával (levendula, citromfű vagy eukaliptusz) védekezhetünk ellenük. A szabadba tett kirándulás után érdemes lezuhanyozni, és ellenőrizni magunkat, gyermekeinket és a szabadban tartózkodó háziállatokat is – tanácsolják.

„Ez a betegség emberről emberre nem terjed, de óvakodjunk a haszonállatokból származó élelmiszerekkel történő átviteltől is. A fertőzött állatokból származó pasztőrözetlen tehén-, juh-, vagy kecsketej és sajt szintén fertőzési forrás lehet” – hívta fel a figyelmet Gaboňová.

Hogyan távolítsuk el a kullancsot?

Amennyiben kullancsot fedeztünk fel a testünkön, azt el kell távolítani. Fertőtlenítsük a kullancs körüli területet, majd csipesszel fogjuk meg a kullancs kemény fejét a bőrhöz minél közelebb, csavarjuk meg többször félkörben, és függőlegesen húzzuk ki. Fontos, hogy ne nyomjuk össze a parazita hasát, amely felrepedhet, és így a nem kívánt anyagok bekerülhetnek a sebbe.

Az eltávolítás után ellenőrizzük mind a kullancsot, mind a sebet, hogy nem maradt-e benne az állat feje, majd fertőtlenítsük újra a sebet, ideális esetben jóddal.

Az eltávolításhoz nem ajánlott olajat vagy krémet használni, mivel a kullancs megfullad, a fertőző anyagok pedig bekerülhetnek a sebbe. Kerüljük a szappanos vattapamacs használatát is – ez letörheti a kullancsot, és a fej a sebben maradhat.

Mire kell figyelni a kullancs eltávolítása után?

A kullancs eltávolítása után a következő néhány hétben figyelni kell a sebet. A kullancs által okozott agyvelőgyulladás lappangási ideje általában 7–14 nap, egyes esetekben akár 28 nap is lehet.

Jellemzően két fázisban jelentkezik. Az első fázis tünetei, amely általában 3–5 napig tart, feltűnően hasonlítanak az influenzához.

A betegek lázzal, fáradtsággal, izomfájdalmakkal vagy emésztési problémákkal küzdenek.

A betegség második szakasza elhúzódóbb, 2–3 hétig tart, a tünetek a központi idegrendszer érintettségére, valamint az agy és az agyhártya gyulladására utalnak. Ez magas lázban, fényérzékenységben, szédülésben, hányásban, fejfájásban, ideg- és izombénulásban, dezorientációban, alvás- vagy tudatzavarokban nyilvánul meg. Kezelés nélkül a betegség maradandó fogyatékossághoz vezethet.

A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás tünetmentes is lehet

Ezért nagyon fontos a betegség korai felismerése és helyes diagnózisa. „A kullancscsípés utáni kullancsencephalitis megerősítésére szolgáló vérvizsgálatokat vagy az orvos kezdeményezésére végzik el, aki a tünetek alapján jelzi a betegséget, vagy a beteg saját kérésére, ha a tünetek hiányoznak, de a beteg biztos akar lenni abban, hogy a vírus nem terjedt át. A laboratóriumi vizsgálat során ellenőrizzük az antitestek szintjét, amelyek általában 3-4 héttel a vírus átadása után kezdenek kialakulni” – magyarázta a laboratóriumi osztály igazgatója.

Mivel a betegség vírusos eredetű, a betegnek nem lehet antibiotikumos kezelést adni. A kezelés ezért a tünetek ellenőrzésére, azaz a láz csökkentésére, a gyulladás mérséklésére, valamint az emésztési és bélrendszeri panaszok enyhítésére összpontosít.

Súlyosabb esetekben fertőző osztályon kórházi kezelésre is szükség lehet. A kullancsencephalitis elleni védőoltás szintén hatékony és egyre szélesebb körben elterjedt védekezési és megelőzési forma. Ezt a szezon előtt lehet beadni, 1 éves kortól a gyermekeknek is. Az oltás 3 dózisból áll, és 3 évig hatásos.

„A betegek a kullancsencephalitis elleni oltás után az AGELLAB laboratóriumaiban ellenanyag-ellenőrzést is végezhetnek, amelyből képet kaphatnak az ellenanyag-státuszról és az esetleges ismételt oltás szükségességéről” – húzta alá Gaboňová.

(SzE/AGEL)