Az egyházat, s benne szolgáikat, papjainkat is napi szinten foglalkoztatják, nemcsak az egyházi, de a világi élet társadalmi problémái. A vasárnapi liturgiák homíliáiban gyakran utalnak az evangéliumi alapokra épített megoldásokra – segítő szándékkal.
Hazai magyar médiáinkban főleg a Mária Rádió, az ahol sokrétű segítséget, tanácsot kap a hallgató a felvetett bárkit érintő problémákra.
A marcelházi római katolikus egyház plébánosa, Jelencsics Erich Gábor atya gyakran megszólal a hazai régiós médiákban, de a Mária Rádió Mirjam adásában is, ahol folyamatosan hittanórákat tart, már több mint fél éve.
Előadásaiban, hittanóráiban az egyházi és világi élet összefüggéseit hozza felszínre. Rámutatva mindarra a társadalmi veszélyre, amely e jelenben, itt és most is, szinte minden korosztályra kihat. S főleg a nem hívő ember, fiatal és idősebb, gyakran nem lát kiutat az emberi életet romboló külső hatások erejével szemben. S a liberális, globális hatás rombolja az emberek mind a közösségi, mind az egyéni életét.
A legutóbbi rádiós hittanórájának a Szekularizáció, Iszlám és az új Evangelizáció szüksége Európában – volt a témája.
A 45 perces előadásból, „szemezve” érdemes követni a katolikus pap, irányt mutató gondolatait, melyet bibliai és „ mesterei” idézeteivel fűszerezve ad elgondolkozásra ösztönző tanácsokat.
„Manapság új kihívásokkal nézünk szembe. Látjuk a gyorsan változó eseményeket a világban, környezetünkben, melyek nagy hatással vannak életünkre és ennek kapcsán tapasztalható az egyház képének változása is. Szükségessé válik a paradigmaváltás – gondolkodásmód váltás. Ezeknek az egyes kihívásoknak tegyünk egy rövid betekintést: a szekularizációra, az iszlám és migráció tényére, kibernet világra, Európa társadalmi válságára. Mi lehet a megoldás ezekre a fenomenológiai jelenségekre? Az egyik megoldás ezekre az újra-evangelizáció lehetősége lehet.
II. János Pál szentatya gyakran hangsúlyozta az új evangelizációt, ami nem egy új evangéliumból áll, amely önmagunkból, kultúránkból, az emberi szükségletek elemzéséből fakad. A kultúra nem az evangélium mértéke, hanem Jézus Krisztus minden kultúra és minden emberi tevékenység mértéke. Magyarán megfogalmazva nincs kultúra hit nélkül, sem hit kultúra nélkül.
A mi életünk Jézus Krisztus életét másolja. Ő az, aki megváltoztatta a színpadot, Ő az, aki bemutatkozott nekünk az első felvonulás befejezése előtt: „Beteljesedett az idő és elközelgett Isten Országa. Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.“
Isten Országa és Evangélium Jézus rejtett körülírásai, skriptumai. Ő az Isten Országa, Ő az evangélium.
Azok az idők, amelyekben sok nép között élünk, valóban sajátos módon ösztönzik az új evangelizációt, amelynek újnak kell lennie hevületében, módszereiben és külső megnyilvánulásaiban. A keresztény hit elvesztése vagy annak elgyengülése ma egy valóság. Ez a hanyatlás eredményezi az erkölcsi érzés elvesztését, az evangéliumi erkölcs tudata meggyengült, az elvek és az alapvető etikai erények lassan eltűnnek. És éppen ezen a területen fontos a korrekció – hibák kijavítása. Itt van a helye az új evangelizációnak, mely az igehirdetést és erkölcsi ajánlatot hoz magával. Például Camillo Ruini bíboros az új evangelizációt olyan feladatnak nevezi, amely csak minden keresztény felekezet összefogásával valósítható meg sikeresen. Európa építése során szükség van a vallások közötti párbeszédre a zsidókkal és az iszlámmal a vallási meggyőződés tiszteletben tartása mellett. A hívők bizonyságtételei, amelyekért gyakran mártíromsággal fizetett, világossá tette, hogy a keresztény hit a legjobb biztosíték az egyének és a nemzetek szabadságára. Az emberkérdés és az istenkérdés nem választható el egymástól. Az Egyház az evangelizáció révén épül, formálódik és erősödik. Az evangelizáció célja nem lehet a külső feltételek, struktúrák, körülmények elsődleges megváltoztatása, hanem elsősorban az ember belső átalakulása, ami egyben a világ átalakulásához is vezet.
Benedek pápa anno mint Joseph Ratzinger bíboros műveiben (A közép újrafelfedezése) gyakran hangsúlyozta, hogy Európa három pillérre épült:
1. a római jogra, azért az alkotmányok, mindenkinek kötelessége van nem csak jogai és felelőssége.
2. görög filozófiára: gondolkodunk, nemzetek sokrétű kultúrája, identitására.
3. kereszténységre: emberi méltóságra, szolidaritásra, közjó előmozdítására. Ezért is lett ez a kontinens a legfejlettebb kontinens.
Ma többféle veszély fenyegeti az európai kultúrát, társadalmat és az emberi civilizációt. Elsősorban olyan egység, mint az unió Isten nélkül, keresztény értékek nélkül nem maradhat fenn. Ha nincs tiszteletben tartva az egyes kultúrák szabadsága, rombolja nemcsak az egységét, hanem az identitását is, mind az egyes nemzetekét, mind az unió egységét. Továbbá ott a többi pusztító erejű hatások, -izmusok, ideológiák, amelyek támadják a családok jogait, az egyént és annak identitását: lásd GENDER ideológia. Tapasztaltuk a covid politika, és az oltás politika agresszív nyomuló hatását. Vagy a migráció kérdése és annak politikája. Nem beszélve a napjainkban zajló geopolitikai háborúról nemcsak Ukrajna területére gondolva, mert ez kihatással van az egész világra.
Szent II. János Pál gyakran beszélt olyan evangelizációról, amely meg tudja változtatni a társadalom, család, nemzet képét, ennek személyről emberre kell történnie. Ez azt jelenti, hogy egy adott személynek kell hirdetnie egy másik embernek Isten országának örömhírét, mert a tömeges evangelizációnak nincs olyan erős hatása, mint a személyes evangelizációnak. Istent hordozó ember meg tudja változtatni, vagy hatással tud lenni környezetére. Isten segítségével tehát az Egyház legfontosabb hozzájárulása az emberek és nemzetek fejlődéséhez nem az anyagi eszközök vagy technikai megoldások biztosítása, hanem Krisztus igazságának hirdetése, amely a lelkiismeretet neveli és az igazi értékre tanít.
Martin Heidegger nagyon frappánsan fogalmazott, hogy „A technika igaz átlépte az ember távolságát, de nem hozta közelebb az embereket.“ Előre látta a folyamatot: a létezők elbűvölik az embert. Az értelmét a technikára fogja kiélezni, a bölcsesség le fog zülleni számítógépes intellektussá, tudományos könyvek tudományos ülésekké fajul, az ember elfelejti a létet. Manapság nem gond a Mount Everestről önfotót küldeni akárhova, vagy elérhetővé lenni bárhonnan, de ez még nem hozza közelebb az embereket. Nem lesznek boldogabbak.
A közelséget és a boldogságot Istenben találja meg az ember. Ezért válik egyre nagyobb szükség arra, hogy az evangélium örömhíre legyen hirdetve más módon. Lehet éppen a technikai eszközökön keresztül, de még inkább személyesen”.
A hittanóra további gondolataiban kitér az evangelizáció formáira,- missziós feladatainkra – az iszlámmal szembeni békés megoldásokra, ill. az új evangelizáció módszereire, érintve a terrorizmus, a migráció, és a kibertér adta problémákat, ill. lehetőségek meglelésére.
A teljes előadás ITT olvasható.
Érdemes keresni a Mária Rádió Mirjam adásai között, Jelencsics Erich Gábor atya hittanóráit.
(Jelencsics Erich Gábor plébános)
