Szent István megkoszorúzott szobra Deákin (fotó: Görföl Jenő)

A Csemadok a legnagyobb kulturális szervezetünk, ezért is tartották fontosnak, hogy központi ünnepséggel tisztelegjenek István király, az államalapító emléke előtt. 2017-ben ezért a Csemadok országos elnöksége elindította a Szent István-napi ünnepséget, méltó helyszínen, Deáki katolikus templomában, ahol a mai templom legősibb része éppen a Szent Istvánról elnevezett kápolna, melynek freskóján az látható, ahogy államalapító királyunk felajánlja országát Boldogasszony anyánknak.

A Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya és Deáki Alapszervezete valamint Deáki önkormányzata rendezvényét az idei évben augusztus 19-én tartották meg, hagyományos helyszínen, Deákin.

A Petőfi-emlékév kapcsán készült kiállítást is megnézhették az érdeklődők (Fotó: Görföl Jenő)

A rendezvény a kultúrházban kezdődött, a bevezetőben Bukovszky Dorottya Szuhanics Albert Államiságunk ünnepe című versét adta elő, majd Jakócs Krisztina, Deáki polgármestere mondott köszöntőt.

A polgármester kifejtette: augusztus 20-a minden magyar ünnepe. Köszönettel tartozunk Szent István királyunknak, hogy felvállalta az államalapítást, tekintsük őt példának és építsünk úgy, mint ő, tartsuk szem előtt a nemzet érdekeit.

Bukovszky Dorottya (Fotó: Görföl Jenő)

A köszöntő után Neszméri Tünde, a helytörténeti kiadványokat bemutató szakmai konferencia levezető elnöke elmondta,

az államalapító tiszteletére megtartott ünnepség idei kísérőrendezvénye a Szövetség a Közös Célokért kiállítása, melyet Oriskó Norbert újságíró, szerkesztő állított össze a Petőfi Sándor tiszteletére meghirdetett emlékév alkalmából.

A helytörténeti kiadványokat bemutató konferencia közönsége (Fotó: Görföl Jenő)

El akarták felejtetni múltunkat

A konferencián három település kiadványait mutatták be. Elsőként Bukovszky László és Bodri Eleonóra beszélgettek a Vízkelet története a legrégibb koroktól című könyvről.

Bukovszky László kifejtette: sajnos a múlt rendszer próbálta velünk elfelejtetni a régmúltat, de szerencsére ma már sokan kutatják szülőfalujuk, városuk múltját, ami nagyon fontos. Kiderülnek például olyanok, amikről eddig nem tudtunk, Vízkelet esetében ilyen volt, hogy hányan végeztek jogtudományt a községből. Így derült fény arra is, hogy 58 nemesi család élt 1848-ig Vízkeleten, 11 országgyűlési képviselő volt Vízkeletről.

Jakócs Krisztina polgármester ünnepi köszöntője (Fotó: Görföl Jenő)

A könyvbemutató kísérőrendezvénye volt Bognár Hajnalka fellépése, aki a János vitéz operettből adott elő két éneket, és a vízkeleti Harmónia női éneklőcsoport csodálatos előadása is.

A templom a szántóföld közepén című kötetet Varga Ferenc írta, vele Hontvári Ferenc, Kismácséd polgármestere beszélgetett. Kismácsédnak van egy Árpád-kori temploma, ma ez a határban van, de valamikor település volt körülötte és van egy érdekes, a régióra nem jellemző harangláb is a faluban.

Bognár Hajnalka (Fotó: Görföl Jenő)

Kismácséd színmagyar és színkatolikus község volt, ám a második világháború után teljesen megváltozott, hiszen rengeteg családot kitelepítettek Magyarországra és rengeteg személyt deportáltak csehországi kényszermunkára, így a község őslakosságának kétharmadát elveszítette.

A könyvbemutató után a Kismácsédi Gyékényes Tánccsoport mutatkozott be a Báta vize ziheg-zuhog a gáton című műsorukkal.

Vízkelet történetét Bukovszky László dolgozta fel (Fotó: Görföl Jenő)

A harmadik kötet a jókai olvasókönyv volt, aminek a Mélységes mély a múltnak kútja címet adták a szerkesztők. A jókai kiadványról Görföl Jenő és Neszméri Tünde beszélgettek, akik azt is elmondták, kiemelten fontos a helytörténet kutatása, hiszen feltárja múltunkat, őseink szokásait, de fontos az elbeszélt történelem is, tehát meg kell kérdezni az idősebbeket.

Görföl Jenő arra kérte a közönséget: ha tehetik, menjenek el régi templomainkba, érezni fogják ott azt a kisugárzást, amit őseink is érezhettek, mikor Isten színe elé járultak a szentmisére. Jóka három részből áll, de itt van a sokat emlegetett Ilka szigete is, a jókai sziget, ehhez kapcsolódnak a közismert Tündér Ilona-történetek is.

A vízkeleti hagyományőrzők (Fotó: Görföl Jenő)

A helytörténeti kiadványokat bemutató konferenciát a Jókai Hagyományőrző Tánccsoport műsora zárta, akik a közismertté vált A pozsonyi sétatéren kezdetű népdalt és táncot is előadták, amelyet szintén Jóka-Újhelyen gyűjtöttek.

Össze kell fogni a magyarság érdekében

A Csemadok országos ünnepsége Szent István király köztéri szobránál folytatódott, ahol Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke mondott ünnepi beszédet.

A kismácsédi kötet bemutatása után Mézes Rudolf mond köszönetet (Fotó: Görföl Jenő)

Ebben kiemelte Szent István nagyságát, tevékenységét.

Beszédében arra is kitért, méltónak kell lennünk ehhez az örökséghez,

ezért mindenkit kért, szeptember végén mutassuk meg, hogy össze tudunk fogni és be tudjuk bizonyítani, hogy a magyar nemzet egységesen ki tud állni érdekeiért.

A kismácsédi hagyományőrzők (Fotó: Görföl Jenő)

A koszorúzási ünnepségen közreműködött a Csemadok Deáki Alapszervezetének Nefelejcs vegyeskara G. Bukovský Zsuzsanna vezényletével, akik Szent Istvánról szóló népénekeket is előadtak, valamint a közönséggel együtt a magyar himnuszt is elénekelték.

A koszorúzás után a Nagyboldogasszony római katolikus templomban mons. Tóth László kanonok, érseki helynök és nt. Édes Ákos deáki református lelkipásztor szolgáltattak ökumenikus istentiszteletet.

A jókai olvasókönyv bemutatója (Fotó: Fekete Márta)

Mindkét lelkipásztor István király nagyságát méltatta, és kérték közreműködését a magyarság érdekében, valamint kérték a híveket, fogjanak össze közös ügyeink érdekében. Az istentiszteleten közreműködött a Jókai Keresztelő Szent János Születése Plébániatemplom Scholája. Az istentisztelet himnuszaink eléneklésével ért véget.

 

(Felvidék.ma)