Mint már beszámoltunk róla, október 18-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Balogh Gábor, a Csemadok regionális alelnöke, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke, a SZAKC ellenőrző bizottságának a tagja, a Magyar Ezüst Érdemkereszt birtokosa, a Magyar Kultúra Lovagja. Az ipolybalogi búcsúztatásán Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke búcsúzott tőle.
Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a búcsúbeszédét.
„A mélybe csak tested merül el, csak az tűnik el a föld alatt, de lényed lényege ezerfelé szóródva is köztünk marad!“
Tisztelt gyászoló család, tisztelt gyászoló gyülekezet!
Drága Gábor! Váratlan, hirtelen távozásod legközelebbi családtagjaid, rokonaid mellett tágabb családodat: közösségünket, a Csemadok-tagságot, a baráti kört, a felvidéki magyarságot is sokkolta. Nem véletlenül, hiszen személyedben olyan közéleti embert, barátot, munkatársat ismertünk meg, aki a Csemadokban hat évtizede tevékenykedett – s akár alapszervezeti tagként, helyi és regionális vezetőként, szövetségünk területi irányítójaként, a Nagykürtösi Választmány elnökeként, vagy az Országos Elnökség oszlopos tagjaként mindig becsületesen és odaadóan végezte közösségi szolgálatát.
Negyed évszázadon át vezetted, irányítottad a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányát, pihenést nem ismerve valósítottad meg szervezetünk programját, dolgoztál célkitűzéseink eléréséért, magyarságunk megőrzéséért, nemzeti és népi hagyományaink megéléséért nemcsak szűkebb pátriád, hanem egész felvidéki közösségünk érdekében. Az Országos Tanácsban, szövetségünk elnökségében – magadat soha nem kímélve – mindig derekasan kivetted részed a munkából. Körültekintő, másokkal szívesen együttműködő kollégaként valamennyi korosztály képviselőivel eredményesen tudtál dolgozni, példát adva ezzel mindannyiunknak.
Munkahelyeiden – a rendszerváltozás előtt és után is – minden munkakörben sikeresen helytálltál. Kiálltál az anyanyelvi oktatás és kultúra fontossága mellett már akkor is, amikor sokan még nem merték nyilvánosan vállalni azt.
Polgármesterként több választási cikluson át dolgoztál eredményesen; két évtizeddel ezelőtt alapítója voltál a máig megjelenő, rendkívül fontos közéleti, regionális szerepet betöltő Kürtös havilapnak, amelynek olvasói rendszeresen találkoztak cikkeiddel, beszámolóiddal. Az elsők közt ismerted fel és támogattad a népfőiskolai mozgalom fellendítését határon innen és túl egyaránt. Komoly szereped volt az Ipoly Eurorégió létrehozásában, kivetted részed a Rákóczi Szövetség munkájából, egyik alapítója voltál a Palóc Társaságnak, sok éven át dolgoztál a Szövetség a Közös Célokért társulás ellenőrző bizottságában, és még hosszan sorolhatnám sokoldalú tevékenységedet.
Nemcsak Ipolybalog, hanem az egész régió büszke az általad megálmodott és rendszeresen megszervezendő Szent Korona Ünnepre: elvégzett munkád alapján megérdemelten választottak a Szent Korona Társaság, illetve a visegrádi székhelyű Szent György Lovagrend tagjává.
Számos hagyományőrző és gasztronómiai rendezvény ötletgazdájaként, szervezőjeként, a magyarnóta-énekesek Őszirózsa országos versenye házigazdájaként, a Palóc Világtalálkozó rendszeres résztvevőjeként, legutóbb pedig az Ipolyszécsénkén sikeresen megrendezett Világtalálkozó főszervezőjeként alkottál maradandót.
Az utolsó pillanatokig tevékenyen részt vettél a Palócföld, a Csemadok, a felvidéki magyarság társadalmi és kulturális életében. Higgadt tanácsaid, a gyakran bonyolultnak tűnő kérdésekre adott megnyugtató, bölcs válaszaid, munkád, tapasztalatod hiányozni fog. Utolsó személyes beszélgetésünk során is azt hangsúlyoztad, hogy a széthúzás helyett az összefogás az egyedüli járható út a számunkra, s ebben a Csemadoknak fontos szerepe van. Igen, Gábor, jól láttad azt, hogy szövetségünk tagjainak, a becsületes, hiteles embereknek mindig a közösséget, a szülőföldet, a magyarságot kell szolgálniuk.
Te ezt tetted egész életed során. Emlékedet megőrizve, munkádat folytatva búcsúzom Tőled valamennyi Csemadok-tag nevében, megköszönve a Teremtőnek, hogy itt voltál köztünk, velünk. Nyugodj békében! Isten Veled!
(Felvidék.ma)
