A méhcsaládokat pusztító ázsiai lódarazsat már Csehországban és Magyarországon is azonosították, de a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (SIŽP) jelentése szerint Szlovákiában mindeddig nem jelent meg. Amennyiben ez a méhekre veszélyes invazív faj megjelenne Szlovákiában is, erről tájékoztatni kell az ügynökséget, vagy az állami természetvédelem szakembereit.
„Eddig még nem érkezett hozzánk jelzés az ázsiai lódarázs szlovákiai megjelenéséről, de kapcsolatban állunk a méhészekkel és úgy tudjuk, már felkészültek az invazív kártevő megjelenésére” – mondta el a Biológiai Biztonsági Felügyelet főellenőre, Tatiana Horecká.
Állítása szerint a leghatékonyabb védekezés a megelőzés, mielőtt még az invazív faj meghonosodna tájainkon.
„Méhészeink rendkívül kreatívak, már felkészültek azoknak az eljárásoknak az alkalmazására, melyekkel az ázsiai lódarazsat még azt megelőzően elpusztíthatják, mielőtt bejutna a kaptárakba, illetve annak fizikai megakadályozására is, hogy bejuthasson a méhek közé” – jelentette ki Horecká. Szerinte ennél nehezebb lesz viszont a lódarazsakat kiirtani a gazdasági épületekből vagy a padlásokról.
Az ázsiai lódarázs feltehetően 2004-ben Kína keleti részéről származó tengeri kereskedelmi szállítmánnyal érkezett Franciaország délnyugati térségébe. Fészke az egyméteres magasságot és a nyolcvan centiméteres szélességet is elérheti. Általában fákra építi több méteres magasságba, de városi környezetben gyakran mesterséges építményekbe is beköltözik. Az eddigi franciaországi tapasztalatok alapján előszeretettel építi fészkét erdőkben álló fák, például nyárfák lombkoronájába, de elhagyatottabb mesterséges építmények esőtől védett részeibe is.
Európában általában valamilyen vízforrás közelében fordul elő.
A fészek alapvetően gömbölyded, kijárási nyílása az oldalán található. Egy fészekben körülbelül 2000 egyed él. Tavasszal – február és május között – minden királynő saját kolóniát alapít. Az ekkor lerakott petékből kelnek ki a fiatal dolgozók, júniustól kezdve pedig már a kifejlett dolgozók alkotják a kolóniát. A herék és a királynők nyár végén kelnek ki. A téli időszak előtt a királynők védett helyet keresnek maguknak. Télen a fészek üresen áll.
Generalista táplálkozása révén közvetlenül károsítja az őshonos állatvilágot. Ráadásul előszeretettel fogyasztja a házi méhet (Apis mellifera) is. Egy francia vizsgálat szerint a lárvatáplálékul hordott prédák legalább 30%-át házi méhek alkották, ami jól mutatja, hogy jelentős negatív hatást gyakorol a beporzó rovarok egyedszámára – ezáltal pedig tevékenységének hatékonyságára. Eredeti elterjedési területén ingerlékenynek, agresszívnek tartják.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk/http://www.invaziosfajok.hu/)
