Január 1-től tesztjelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár, tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának – jegyezte meg.
Beszámolt a Welcome Office – Hazaváró elindításáról is, jelezve: nagyon könnyen követhető, interaktív és ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt.
Magyarországon egyablakos ügyintézéssel 27 hazaváró ponton (kormányablaknál) szintén angolul és magyarul el tudnak intézni minden ügyet a hazatelepüléshez. A fejlesztés azért is rendkívül fontos újítás, mert évente 20 ezer magyar tér haza Nyugatról – közölte.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, a tanácskozás idén is zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A Máérten a DK és a Párbeszéd nem vett részt, utóbbi bár jelezte részvételét, végül nem jelent meg.
Felidézte, hogy 2010-től alapjaiban tekintették át és gondolták újra a nemzetpolitikát, és azóta ezt „cizellálják”. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ezt szolgálja a nemzetpolitika – rögzítette, hozzátéve: mindennek alapja az erős Magyarország.
Kitért arra, hogy 2010 óta az identitás megőrzés érdekében nyújtott támogatásokat megtízszerezték, míg ez az összeg 2010-ban 13 milliárd forint volt, idén 150 milliárd, összességében pedig eléri az 1300 milliárd forintot.
Bár a támogatásokat jelentős részben pályázati úton folyósítják, de a Máért döntése alapján nemzeti jelentőségű intézményeket is támogatnak, ilyen például a Sapientia egyetem. Semjén Zsolt 96 nemzeti jelentőségű intézmény 115 milliárd forintos támogatásáról számolt be.
Kitért az oktatási-nevelési támogatásra, amelyben 220 ezer gyermek részesül, ennek összege évente 100 ezer forint. Az óvodafejlesztési program keretében több mint 900 óvodát építettek Kárpát-medence szerte – ismertette, hozzátéve: a 60 milliárdos program negyedik ütemének a végéhez közeledik.
A kárpátaljai magyarság szociális támogatására 2,5 milliárd forintot biztosítanak, és ugyanekkora összeggel támogatják a kisgyermekek étkeztetését is. Összesen négyezer ottani óvodást és kisiskolást érint a program.
Emellett nyolcezer személy számára biztosítanak fizetést vagy fizetéskiegészítést, hogy a magyar életet – „háború ide vagy oda” –, meg tudják őrizni Kárpátalján.
Semjén Zsolt rögzítette: egyetlen kárpátaljai iskolát sem kellett bezárni, a magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt az intézményekben.
Kijelentette: a kárpátaljai magyarság támogatását akkor is változatlan formában fenntartják, ha kevesebb lesz ott a magyar, hogy az életminőségük ne legyen rosszabb.
Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében 60 ezer nyertes pályázatot támogattak 220 milliárd forint értékben. A megvalósult beruházások értéke meghaladta az 500 milliárd forintot.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár közölte: a diaszpóra tanács és a Máért zárónyilatkozatainak szövege a nemzeti egységet mutatja. Ezt jó lenne látni a mindennapokban és a magyar parlament ülésein is – jegyezte meg.
Reményének adott hangot, hogy a bejelentett fejlesztésekkel a magyar nemzeti összetartozás tudatát meg tudják erősíteni és a gyakorlati élethez is segítséget tudnak adni.
Mindkét fórum döntött arról, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. Bárhol éljünk, erre van ma a legnagyobb szükség, ha összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet
– húzta alá az államtitkár.
(MTI/Felvidék.ma)
