November 14-én a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 120. helytörténeti előadására, melyre Kherndl János születésének 190. évfordulója alkalmából került sor.
A délután külön értékét adta, hogy a téma előadója dr. Csonka Ákos zselízi helytörténész, Kherndl János és családja lelkes kutatója volt. Az előadót és az érdeklődő közönséget, Müller Péter, a szakosztály vezetője köszöntötte sok szeretettel.
Ezt követően dr. Csonka Ákos számtalan kordokumentumot felvonultató, gazdag vetített képes előadásban mutatta be Kherndl János, a zselízi uradalom tiszttartója, nagy fejlesztője tartalmas életét. Többek között megtudhattuk, hogy Kherndl János Kherndl Mátyás és Jerenth Mária gyermekeként 1833. november 1-jén Zselízen született. 19 évesen lépett a zselízi uradalom szolgálatába. 1883-ban feleségül vette Huberth Jolánt, aki 1917 és 1921 között a Lévai Nőegylet alelnöke volt. Kherndl Jánost 1884-ben a zselízi uradalom jószágfelügyelőjévé nevezték ki. Főnöki minőségben igazságos, humánus érzületű ember volt.
Az ő idejében vette kezdetét a zselízi uradalomban a nagyüzemi cukorrépa-termesztés, amelyet Zselízen 1600 holdon vezetett. Meghonosította a gőzkultúrát, a műtrágya nagybani alkalmazását, tehenészetet létesített, kiterjesztette a hizlalást.
18 kilométer hosszan mezei vasutat építtetett. Az ő érdeme, hogy a zselízi uradalom a gazdasági válságot nem érezte meg annyira. A zselízi uradalom juhászatát olyannyira felfejlesztette, hogy az uradalom gyapját éveken át egy francia gyáros vette át mosatlanul és nagyon jó áron.
Éleslátását és ügybuzgalmát dicséri, hogy sok egyéb mellett a filoxérajárvány következtében kipusztult szőlőterületeket újratelepítette, 1000 holdnyi öntözhető rétet létesített, illetve a rakoncátlankodó Garam vizét is szabályozta. A Bars vármegyei közigazgatási bizottságnak és Zselíz mezővárosának képviselő-testületi, valamint 1886-tól a Lévai Casinónak is tagja volt. Érdemei elismeréséül 1903. április 26-án a lévai városháza dísztermében ünnepélyes keretek között királyi tanácsossá nevezték ki.
Oszlopos tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és a Barsmegyei Gazdasági Egyesületnek is, utóbbinak 71 éves koráig elnöke. Léván a mai Honvéd utcában, a kaszárnya épületének szomszédságában terült el az 1890-es években az ún. Kherndl-féle major. Élete utolsó éveit Léván élte le a Kossuth utca 17-ben, s 1915. június 12-én itt is hunyt el.
Halála másnapján a lévai Bars hetilap 1915. június 13-i száma, a gyászhírek rovatban többek között ezekkel az elismerő és megható gondolatokkal emlékezett meg róla. „Egyenes lelkű, igen művelt, minden szépért és nemes dologért rajongó férfiú volt, kit a zselízi uradalom tulajdonosai, amíg nekik sáfárkodott, ritka bizalmukkal és szeretetükkel tüntették ki. Pár év előtt nyugalomba vonulva közénk jött s itt Léván élénken részt vett a mi társadalmi életünkben. Amíg egészsége engedte, ott láttuk a Reviczky-Társaság minden felolvasó-estéin kedves feleségével együtt, mint a bibliai ősz házaspárt jó példával járván a fiatalság előtt. Most már nem látjuk többé, csak áldott emlékét fogjuk híven őrizni.” Kherndl János sírhelye a lévai római katolikus temető Huberth-sírkertjében van, amelyet a szakosztályvezető a COVID időszaka alatt nagyon elhanyagolt állapotban fedezett fel és azonosított. A sírhelyet a Reviczky Társulás 11 tagú lelkes csapata tisztította meg. Azóta a sírkertet Kosztolányi Magdolnának köszönhetően védett sírhellyé nyilvánították a lévai városházán és a Reviczky Társulás vállalta el annak rendszeres gondozását.
Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a tartalmas előadást. Ezt követően Müller Péter díszoklevéllel és a társulás könyvcsomagjával köszönte meg az előadónak a gyönyörű előadást, majd a Reviczky Társulás nevében bemutatta és átadta a szakosztályvezető által a lévai Juhász Gyula Alapiskola számára készített Kherndl János-portréval ellátott rövid életrajzot.
A délután további különlegessége volt, hogy az előadást követően a hallgatóság átvonult a Reviczky Ház szomszédos közösségi helyiségébe, ahol a „Lévai Történelmi Arcképcsarnok – Gondolati Emléktáblák” állandó tárlat már
Kherndl János életrajzával és a nemrég felkutatott lévai házával szembeni épület falára gondolatban elhelyezett emléktáblájával kibővítve várta őket.
Itt Müller Péter Kherndl János munkásságát és emberi nagyságát méltató felvezetője után Túrmezei Erzsébet Nyár című verse hangzott el Ševeček Judit szép tolmácsolásában.
Ezt követően az előadó dr. Csonka Ákos és Pál Péter leplezték le és koszorúzták meg Kherndl János lévai gondolati emléktábláját, majd ifj. Ševeček Judit égő mécsest helyezett alá.
Kherndl János német gyökereit is megtisztelve az emléktábla-avatási ünnepség végén a világháló segítségével a Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola Cantemus Kórusa előadásában egy kedves német népdalt hallgattunk meg. Vezényelt Pohl István. A német szöveget magyarra fordította Rossa Ernő.
Az emléktábla felirata a következő:
„Ezzel a házzal szemben állt a valamikori Kossuth utca 17-es számú ház, ahol élt és elhunyt KHERNDL JÁNOS (* Zselíz, 1833. november 1. – † Léva, 1915. június 12.) a zselízi uradalom tiszttartója, nagy fejlesztője, királyi tanácsos, a Barsmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagja. Őrizzük meg emlékét!
Állította a lévai Reviczky Társulás helytörténeti előadássorozatának, Kherndl János születésének 130. évfordulóján megemlékező hallgatósága.
Léva, 2023. november 14.”
A kellemes és lelkiekben felemelő délután az előadó, a vendégek és az érdeklődő hallgatóság szívélyes beszélgetésével és újabb tervek szövögetésével folytatódott.
(Müller Péter/Felvidék.ma)
