Fotó: Pixabay

Azoknak a családoknak az aránya, melyeknek elegendő pénz áll a rendelkezésükre alapvető szükségleteik kielégítéséhez és a komolyabb kiadásaik fedezésére, s mindezek mellett még félretenni is tudnak, év közben a tavalyi 51%-ról 59%-ra nőtt.

Javult a pénzügyi helyzet azokban a családokban, melyek mértékletesen élnek, de kijönnek a jövedelmükből és a nagyobb kiadásokra össze tudják spórolni a szükséges összeget, azaz kiegyensúlyozott az anyagi helyzetük.

Enyhén nőtt azoknak a száma is, akik bőségben élnek. A szlovák háztartások anyagi helyzetét ezúttal is a cseh és szlovák Kruk társaság vizsgálta, mely pénzügyi követelések kezelésével foglalkozik.

A tavalyi évhez képest 27-ről 23 százalékra csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, melyek csak a legolcsóbb ételt és ruházatot engedhetik meg maguknak, valamint 22-ről 18 százalékra azoknak az aránya is, akik nem jönnek ki a havi jövedelmükből. Ez azonban a társaság szerint még így is azt jelenti, hogy csaknem minden ötödik szlovákiai háztartás anyagi szükséghelyzetben van.

„A szlovákiai háztartások anyagi helyzetének romlása ugyan stagnál, de ahhoz a pénzügyi kondícióhoz, melyben a lakosság két évvel ezelőtt volt, még messze nem közelítünk. Fontos tény viszont, hogy sikerült fékezni az inflációt és megtartani a kedvező foglalkoztatottságot. Ennek ismeretében fokozatos javulás várható“

– jelentette ki a Kruk vezérigazgatója, Jaroslava Palendalová.

Az anyagi helyzetüket általában jobbnak értékelik a férfiak, valamint a 18–24 éves korosztályhoz tartozók. A tavalyi felmérés eredményeihez képest javult az 55–64 éves korosztály helyzete, az akkori 54 százalékhoz képest most 44 százalékuk értékeli kedvezőtlennek az anyagi helyzetét. Jelentősen javult a szülői szabadságon lévők pénzügyi helyzete is. Tavaly a szülők 56 százaléka, idén pedig 40 százaléka számára jelentett gondot, hogy kijöjjön a jövedelméből.

Az anyagi helyzettel való elégedettség az elért végzettség szintjével arányosan nő. Nagyon jónak értékelik anyagi helyzetüket elsősorban a pénzügyi és biztosítási területen dolgozók, a hadsereg és a rendvédelmi szervek tagjai, továbbá az iskolaügyben, a kultúra, a tudomány és a kutatás területén tevékenykedők.

A leginkább elégedettek az informatikai szakemberek és a telekommunikációs területen dolgozók.

Mint Palendalová hozzátette, az anyagi helyzetükkel a legelégedettebbek a három- és négytagú családok és a Pozsony, valamint Zsolna megyében élők. „A legrosszabbnak a Nyitra megyében élők tartják pénzügyi helyzetüket, ahol a háztartások 49 százaléka él szükséghelyzetben, majd őket követik a Besztercebánya megyében élők“ – állapította meg Jaroslava Palendalová.

(NZS/Felvidék.ma/SITA)