December 7-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi termében mutatták be a Titkos cikkek az örök békéhez címet viselő ünnepi tanulmánykötetet, amelyet Fülöp Mihály 70. születésnapjára tanítványai, barátai és kollégái állítottak össze a professzor számára.
Nem közismert, hogy a professzor szülei mindketten felvidékiek és úgy ismerkedtek meg, hogy a kitelepítésükre szolgáló vonaton találkoztak 1946-ban.
Nyilván ennek a ténynek is szerepe volt a professzor témaválasztásában, aki leginkább ismertté a párizsi békéről írt munkáival vált.
Fülöp Mihály számára a magyar külpolitika történetének elmélyült oktatása a szívügye. A magyar tudományos életben egyetemi pályafutása mellett a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaként, sőt a Magyar–Román Történész Vegyesbizottság titkáraként tette le névjegyét a diplomáciatörténeti kutatások elindítása terén.
Ugyanekkor kutatóként 1975 és 2000 között részt vett a Magyar Külügyi Intézet munkájában, sőt a rendszerváltás körüli átmenet időszakában igazgatója is volt az intézetnek, és ezzel megfelelő háttértudást biztosított az aktuális magyar külpolitika gyakorlói számára.
Mindemellett nemcsak a Stanford Egyetem Hoover Intézetében vagy a George Washington Egyetemen Fulbright-ösztöndíjasaként fordult meg többször is az Egyesült Államokban, hanem a francia Conseil National des Universités történelemtudományi osztálya által minősített egyetemi professzor is lett.
Ennek köszönhetően oktatott diplomáciatörténetet és nemzetközi kapcsolatokat egyebek mellett a Sorbonne-on, illetve a Grenoble-i Egyetem diákjai számára is – emelte ki méltatásában Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora Fülöp Mihály köszöntésekor.
A 37 tanulmányt tartalmazó kötet bemutatóján a szerkesztők: Barna Attila és Zachar Péter Krisztián azt a kettősséget emelték ki, amikor a kötetben szereplő tanulmányokat a magyar politika- és diplomáciatörténet, illetve a nemzetközi kapcsolatok tudományág szerint csoportosítva mutatták be.
Kiemelték, hogy Fülöp Mihály kutatási módszertana, témaválasztása és a magyar diplomácia, illetve külpolitika történetírásra gyakorolt hatása nemcsak időtálló, hanem iskolateremtő jelentőségű is.
A békeelőkészítés, béketárgyalások és békerendszerek fogalomkörében kiadott forrásközlései, illetve elemzései a mai gyakorló szakemberek számára is iránytűként szolgálhatnak.
Így az egyetemen felnövő, a jövő generáció számára is megkerülhetetlen alapmunkák kapcsolódnak Fülöp Mihály nevéhez, ami abban is tükröződik, hogy az ünnepi kötet tanulmányaiban a kollégák rendre megtalálták a kapcsolódási pontot saját és az ünnepelt munkásságának témakörei között.
Fülöp Mihály kezdő történészként Juhász Gyulával és Ránki Györggyel, egykori mentoraival beszélgetve felidézte, hogy eredetileg ugyan Franciaország Közép-Európa-politikájával tervezte, hogy foglalkozni fog majd fél évszázada, mire a két történésztől azt a választ kapta, hogy Franciaország már csupán egy harmadrendű hatalom, amelynek ezért nem lehet régiónkkal kapcsolatosan politikája! Ha jól akar járni, akkor foglalkozzon az 1947-es párizsi békével és akkor egyaránt kutathat Párizsban, Washingtonban és Moszkvában, és élete végéig meg fog élni belőle – mondták. Bartóki-Gönczy Balázs, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese pohárköszöntőjében a megkezdett iskolateremtő munka folytatására és a közös tudományos eszmecsere még intenzívebb megvalósítására invitálta a 70 esztendős professzort.
(Aspektus/Felvidék.ma)
