A fiatalokért és a tudatos nevelésért

Káprázatos beszédek és fontos üzenetek töltötték meg a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola tükörtermét, ahol a FEMIT által szervezett konferencián, április 25-én a tudatos nevelésé és védelemé volt a főszerep.

Győri Margit, a FEMIT elnöke elmondta, hogy A gyermeknevelés veszélyeiről és lehetőségeiről című konferencia célja volt, hogy felhívják a pedagógusok és szülők figyelmét a modern világ kihívásaira, melyek különböző társadalmi hatásokat gyakorolnak a fiatalokra.

Dunaszerdahely város nevében Karaffa Attila alpolgármester köszöntötte a megjelent pedagógusokat és civil szervezetek képviselőit, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban különböző társadalmi hatások érik a fiatalokat. Olyan közegben nőnek fel, ahol bármikor előfordulhat, hogy találkoznak rossz emberekkel, rossz környezettel, és ezért is fontos, hogy a pedagógusok megbeszéljék ezeket a dolgokat és lehetőségeket, hogy ki tudják ezeket védeni.

„Az iskolában, a különböző társadalmi szervezetekben, a cserkészetben meg tudjuk beszélni, nevelni tudjuk a gyermeket. Be kell segítenünk a szülőknek a nevelésbe és az egyedülálló szülőknek, csonka családoknak is nagy szükségük van a segítségre” – húzta alá az alpolgármester.

Az előadások sorát Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató kezdte, aki A nevelés kulcsa című előadásában arról beszélt, hogy a gyerekeket nevelni kell és meg kell nekik mutatni, hogy hol van a helyük a világban.

Az egész személyiséget meg lehet változtatni, ha a benne lévő alkotórészek közti kapcsolatot, azaz az érzelmi hálót megváltoztatjuk. Ha a köztük lévő kapcsolatot megváltoztatjuk, megváltozik a kapcsolat minősége is.

Rámutatott arra is, hogy az ember alacsony érzelmi intelligenciával születik, amin a megszerzett tudás, azaz a diplomák nem változtatnak; ergo, egy művelt egyén is lehet goromba és érzelemmentes. A döntések 70 százalékát az érzelmi hálón hozzuk, míg csak 30 százaléka a racionális döntés. Stresszhelyzetben az egész döntés az érzelmi hálóra terelődik, így nem biztos a helyes döntéshozatal, ami nézőpont kérdése. Példának hozta fel a mesét, amit érzelmekkel fogunk fel, nem racionálisan.

A nevelés során az adottságok is fontosak, ezek a személyiség 20-30 százalékát teszik ki, a többi nevelhető. „Attól, hogy egy-egy területet fejlesztek az egész személyiségen, nem fejlődik vele egyenesen azonos irányban” – mondta.

Beszélt a készségekről, amit az iskolarendszeren belül formálnak a pedagógusok. A kognitív készségek a készség mező 20 százalékát teszik ki, ami nagyon nehezen mozdul, de ha nem csinálunk valamit a fejlesztése érdekében, akkor ez ártalmas. A konatív készséget, mint a kíváncsiság, lehet tanítani: ott kell lenni a fiataloknál, amikor érdeklődnek és választ kell adni.

„A kötődés is tanítható lenne, az kell, hogy legyen!” – hangsúlyozta.

A magyar lakosság 60 százaléka kötődészavaros, míg a házasságok 63 százaléka végződik válással. Arra a kérdésre, hogyan nevelhető a kötődés, azt válaszolta, hogy rengeteg olyan tapasztalatot kell a fiataloknak mutatni, ami az együvé tartozást erősíti: az egyéni versenyek nem használnak a kötődésnek. Meg kell teremteni a belső érzelmi biztonságot, ami a kötődés alapja. Közösségben kell élni, összekapcsolódni. Élmény és tapasztalat, azaz érzelmi azonosulás kell ahhoz, hogy a konatív és az affektív készségek változzanak.

Korósi Lilla, a felvidéki Mathias Corvinus Collegium MCC rendezvényszervezője bemutatta a Mathias Corvinus Collegiumot, a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményét és annak három pillérre épülő jellegét. Az első a Fiatal Tehetség Program, ahová ötödik osztálytól kilencedik osztályig várják a diákokat; a második a középiskolások, ahová az első osztálytól a negyedik osztályig várják a diákokat; és a harmadik pillér a nyilvános szakmai előadások.

A következő előadó Szécsi Attila okleveles emberierőforrás-tanácsadó, művelődésszervező, mediátor volt, aki a magyar rendvédelemben dolgozott 21 évig, ahol nyílt és titkosszolgálati eszközökkel drogosokat, prostituáltakat, korrupt rendőröket, rendvédelmi dolgozókat üldözött. Mediátorként feladata, hogy a tapasztalatait átadja a fiataloknak.

A Társadalmi közöny és a drog című előadásában arról beszélt, hogy a fiatalokat a korai bevésődés elve alapján kell okítani, mert akkor még van értelme, nem úgy, mint egy 30 éves esetében, ahol már csak egy pszichológus, pszichiáter tud segíteni, esetlegesen gyógyszerekkel és terápiával.

A konferenciát Pöltl Ákos gyermekvédelmi szakember, az MCC Ifjúságkutató Intézete kutató-szakértőjének előadása zárta, aki a Digitális gyermekvédelem kapcsán az internet veszélyeiről és a képernyőfüggőség hátteréről beszélt.

Maga a függőség egy „gazdasági és a profitorientált óriás” szüleménye, ami miatt egy gyerek vagy a felnőtt nem tudja letenni a telefont. A túlzott képernyőhasználat negatív hatással van az idegrendszeri fejlődésre.

A konferencián a pedagógusok mellett társadalmi és civil szervezetek képviseltették magukat, köztük: Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója; Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke és Pásztor Csaba, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének elnöke.

(Németh Tímea)