A Borostyánkőút – Közép-Európa projektet és az annak keretében megvalósuló Báthory téka könyvkiadási program első köteteit bemutató rendezvényt Budapesten a Józsa Judit Galériában a projektet megtervező és vezető Pusztay János nyitotta meg, aki bő másfél évtizede alapította meg a Collegium Fenno-Ugricum Kutatóintézetet. Pusztay János nyugdíjba vonulását követően sem hagyott fel a tudományos tevékenységgel, így az említett kutatóintézetnek továbbra is a vezetője és aktív kutató. A projektet a Collegium Fenno-Ugricum a sárospataki központú Tokaj-Hegyalja Egyetemmel közösen valósítja meg. Úttörő vállalkozásról van szó!
A rendezvény első megszólalója Kéri Szabolcs professzor, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora volt, aki méltatta a Borostyánkőút – Közép-Európa projektet, amely az Alpok-Adria-régiótól a Baltikumig húzódó sáv országainak népeivel, nyelveivel, kultúrájával és kapcsolatrendszerével foglalkozik.
Kéri Szabolcsot követően Pusztay János bemutatta a Borostyánkőút – Közép-Európa projektet, amely két elemből áll: egy könyvkiadási programból és nemzetközi konferenciák szervezéséből.
A Pusztay János főszerkesztésével megvalósuló Báthory téka könyvek kiadói program több sorozatnak ad helyet, ezek közül háromnak (Hungaro-Baltica, Minoritates, Literatura – Studia) jelent meg most az első kötete. Mint Pusztay János fogalmazott, a Minoritates sorozat keretében kitekintenek ugyanakkor a skandináv térségre is, hiszen a három skandináv országban jelentős magyar kisebbség él, főként Erdélyből kivándorolt magyaroknak köszönhetően, valamint – a Collegium Fenno-Ugricum eredeti programjának megfelelően – az oroszországi finnugor térségekre is.
Pusztay János, aki a szombathelyi egyetem tanszékvezető professzoraként ment nyugdíjba, és 2008-tól egy évtizedig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem professzora is volt, Maticsák Sándor professzort, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének vezetőjét kérte fel, hogy mutassa be a Hungaro-Baltica sorozat első kötetét, a Magyar-balti finn nyelvi és kulturális összevetések c. könyvet.
Maticsák Sándor kiemelte, hogy a különböző szerzők tanulmányaiból összeállított kötet szól egyebek között az észtországi kulturális autonómia száz éves történetéről, a két világháború közötti magyar-észt államközi kapcsolatokról, illetve az észtországi szovjet időszak sajátos történetéről, szó van benne az első világháborús oroszországi magyar hadifoglyok hazajuttatásáról (hiszen 80 000 magyar került így haza, ami az oroszországi első világháborús magyar hadifoglyoknak közel a fele!), de olvashatnak az érdeklődők itt a finn és magyar népi imádságok közös elemeiről is. A magyar, angol és finn nyelvű tanulmányokat tartalmazó kötet szerzői között vannak lengyel szakemberek is. Egyikük – hogy csak egyet emeljünk ki – a balti finn népek és magyar zászló-elemek közös vonásait elemzi!
A Literatura – Studia sorozat első számát, Pusztay János kétkötetes munkáját (Irodalmi barangolások a Balti-tengertől az Urálig), Jánosi Zoltán irodalomtörténész professzor, a Magyar Művészeti Akadémia tagja méltatta. Kiemelte, hogy az észt és a finn irodalom mellett a különböző oroszországi finnugor vagy, ahogy szívesebben fogalmaznak sokan a témát kutató magyar történészek és nyelvészek közül, az uráli népek irodalmával és történetével foglalkozni azért fontos, mert ezek a kis népek várhatóan ötven éven belül eltűnnek, tehát most még a valóságban lehet azt kutatni, ami fél évszázad múlva már holt betű lesz csupán. Igaz, a borúlátó jövendölések nem tekinthetők minden esetben önbeteljesítő jóslatnak, hisz volt már példa ennek az ellenkezőjére is – jelentette ki Jánosi Zoltán.
A Báthory téka Minoritates sorozatának első kötete Máté László Tiszta beszéd c. könyve, amely a kassai illetőségű szerző utolsó másfél évtizedben született tanulmányait, írásait gyűjtötte össze.
A könyvet Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, egyetemi docens ismertette, aki elmondta, hogy a kötet Máté László Márai Sándorról, Németh Lászlóról, Czine Mihályról, de Rudolf Schusterről és más szlovákai politikusokról írt tanulmányai, cikkei mellett a legnagyobb figyelmet Fábry Zoltánnak szenteli. Őt Máté László – fogalmazott Pomozi Péter – a felvidéki magyar kulturális élet és az egyetemes magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb személyiségének tartja.
Utoljára szót kapott Máté László is, aki köszönetet mondott azért a szokatlan és jelentős támogatásért, amelyet a kiadótól kapott. Minden tekintetben kivételes segítségről volt itt szó – fogalmazott a Kassáról érkezett vendég.
Pusztay János elmondta, hogy a Collegium Fenno-Ugricum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem közös szervezésében az idén két nemzetközi konferenciát tartanak. Az elsőt idén május második felében Hungaro-Baltica témakörben – Badacsonyban, míg a másodikat ősszel nemzetiségi témakörben, amelyre a Felvidék keleti feléből is hívnak előadókat – Sárospatakon.
A tájékoztatót követően a Józsa Judit Galériában fogadásra és dedikálásra is sor került.
A projektet május 8-án Sárospatakon is ismertetik, 10-én pedig Kassán mutatják be Máté László Tiszta beszéd c. könyvét.
Gecse Géza/Felvidék.ma
