A lég- és környezetszennyezés növeli a krónikus és súlyos betegségek kialakulásának és rosszabbodásának veszélyét és negatív hatással van azoknak az egészségére és életminőségére, akik magas szennyezettségű munkahelyen dolgoznak.
Ezeknek a dolgozóknak a számaránya a foglalkoztatottak körében eltérő az egyes európai országokban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a magas szennyezettségű munkahelyeken dolgozók száma Szlovákiában és Csehországban a legnagyobb, eléri a 10 százalékot, a legkisebb – 2 százalékos – pedig Portugáliában és Ausztriában.
Egyes foglalkozások, főként a kitermelő ágazatban, általánosan magas szennyezettségűnek számítanak egész Európában, illetve az országok többségében, mások régiófüggőek.
Csehországban és Szlovákiában sok nehézgépjármű-vezető van. Belgiumban, Hollandiában és Svédországban az erdészeti és hasonló ágazatokban dolgozók dominálnak. Viszont mindenképpen aggasztó hírnek számít az európai országok számára, hogy az utóbbi évtizedben nem csökkent a magas szennyezettségű munkahelyek száma.
Az ilyen környezetben dolgozók között jelentős túlsúlyban vannak a férfiak, illetve az alacsony és középfokú végzettséggel rendelkezők és a vidéki régiókban élők.
A kontraszt Szlovákiában a legszembetűnőbb. A férfiak 14 százaléka és a nők nem egész 2 százaléka dolgozik magas szennyezettségű munkahelyen. A férfiak aránya nagyobb például a közlekedésben, vagy a közszolgáltatásokban. A nők általában alacsonyabb szennyezettségű ágazatokban dolgoznak, mint az oktatás, a vendéglátóipar, vagy az adminisztrációs tevékenység.
Hasonlóan mint a nemek között, úgy a végzettség tekintetében is Szlovákiában a legjelentősebbek az egyenlőtlenségek. A középfokú és alacsonyabb végzettségű dolgozók 11 százaléka dolgozik magas szennyezettségű munkakörben, míg a felsőfokú végzettségűek két százaléka. Az ilyen munkakörnyezetben Szlovákiában leggyakrabban a 24 évesnél fiatalabb és az 55 évesnél idősebbek dolgoznak. Ezeknek a korcsoportoknak a képviseletében Szlovákia kimagaslik a többi ország közül.
Az említett pozíciók képviselői nemcsak kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgoznak, hanem sebezhetőbbek a zöldgazdaságra való átállás kapcsán is. A környezetkímélő gazdaságra való átállás további egyenlőtlenségeket okozhat a munkaerőpiacon, mivel nem azonos mértékben veszélyezteti a munkahelyeket.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
